Az első magyarországi újság megjelenése – 1705 június 5.

Az első magyarországi újság nyitó számát a lőcsei Brewer-nyomdában nyomatta ki Ráday Pál, a Nagyságos Fejedelem személyi titkára, 1705. június 5-én. A Mercurius Hungaricus (Magyar Merkúr) című újság ötlete gróf Esterházy Antal tábornoktól származott, és tulajdonképpen ezzel a lappal született meg a magyar politikai újságírás. A harmadik szám Mercurius Veridicus ex Hungarica (Magyarországi Igazmondó Merkúr) címmel látott napvilágot.

Feladata az volt, hogy a Rákóczi-szabadságharcról hiteles képet nyújtson a tájékozatlan, Bécs által félrevezetett külföldi közvélemény számára. Ez volt az oka annak, hogy nem magyar nyelven, hanem latinul jelentették meg.

A kis formátumú, nyolcadrét alakú, 4-6 lapos újság csak híreket közölt, minden véleménynyilvánítás nélkül, tábori beszámolókat, harctéri tudósításokat. 1705-1708 között Rákóczi Ferenc, 1708-1710 között pedig Bercsényi Miklós gróf kancelláriáján szerkesztették. A lap kezdetben hetente, később havonta volt olvasható, de jellemzően nagyon rendszertelenül adták ki (1706-1708 között például egyáltalán nem jelent meg). 

1710-ben háromszor adták ki, márciusban végleg megszűnt. Utolsó számával nemcsak az első hazai hírlap története fejeződött be, hanem hosszú időre az önálló magyar politikai újságírás is. Az első magyar újságnak mindössze hét száma jelent meg nyomtatásban, ezért megmaradt példányai igen értékes daraboknak számítanak. 

Az első magyar nyelvű hírlap, a Heti Hírmondó, 1780. január 1-én jelent meg Pozsonyban. Alapítója Rát Mátyás evangélikus lelkész volt. Az első magyarul szerkesztett újságban a napi eseményeken kívül tudományos, főképp statisztikai és gazdasági jellegű cikkek jelentek meg.

sopronmédia nyomán