Az első nemzetközi buszjárat 1914-ből!
Tisztázzuk: ekkor már biztosan voltak buszjáratok, melyek határokat léptek át, de Magyarország és Ausztria között ez volt az első, ami átlépte az akkori belső határt. Hogy a helyzet kicsit bonyolultabb legyen, ez a járat nem nyugaton, hanem az ország egyik legkeletibb pontján közlekedett!
Borítóképen: Az első autóbusz, mely osztrák és magyar helységek között közlekedett – 1914!
Hogyan? Nos, a Monarchia egy igen érdekes képződmény volt, ugyanis Ausztria koronatartományai nyugatról és északról, részben pedig keletről körbevették Magyarországot. Így volt ez Bukovina esetében is, ami 1775-től Moldva északi megyéje volt, majd Bukovinai Hercegség (Herzogtum Bukowina) lett.
Bukovinát 1849. március 4-étől az Osztrák Császárság koronatartományává (Kronland) alakították.
Hol volt tehát az útvonal? Nos, az 1914-es Kárpáti túraút végig haladt azon az úton, ahol a busz is közlekedett, így pontosan meg tudjuk mutatni a vonalat:
De miért volt szükség Buszközlekedésre ezen a helyen? Nos, ennek igen egyszerű magyarázata van, amit érdekes módon a mai térképek felhasználásával is tudunk szemléltetni. Dornavátra (Dorna-Watra) és Beszterce egyaránt rendelkezett – és rendelkezik ma is – vasútállomással, de nem volt – és ma sincs – közvetlen összeköttetés a két település között.
A fenti két kép jól szemlélteti a helyzetet: a vasúti összeköttetés igencsak hosszadalmas utazással valósítható meg, miközben a két város közúton 83 kilométerre van egymástól!
És ez nem volt másképp korábban sem… De milyen busszal közlekedtek, és milyen menetidővel kellett számolni? Nos, ez a két kérdés – pontosabban a rájuk adott válaszok – erősen összefüggnek. A buszok a sofőrön és a kalauzon kívül 16 ülőhelyet kínáltak, tehát a mai fogalmak szerint legjobb esetben is midinek neveznénk.
És ehhez mindössze 40 lóerős motorral volt szerelve!
De mindez még a budapesti autóbuszok indulása előtti időkben, ugyanis Budapesten csak 1915 március 1.-én indulnak el a menetrendszerint közlekedő autóbuszok:
Ez talán sík terepen nem is lett volna vészes – de nem véletlenül nem volt a két település között közvetlen vasúti kapcsolat! – a két város összekötő úton le kellett küzdeni a Borgói hágót, ami bizony 1250 méter magasságba kúszik fel a hegyek között!
A 3,2 tonna önsúlyú gép a rajta utazókkal 4 és fél óra alatt teljesítette a távot!
Igen, ma személyautóval mindössze másfél óra az út, de a vasút még ma is majd egy órával hosszabb menetidővel küzdi le a két város közötti távolságot (jókora kerülővel…)! Ilyen formán, csak a menetidőt tekintve:
Még ma is versenyképes lenne a 110 éve közlekedő buszjárat a Kárpátok hegyei közt!
