Az első olimpiai arany – 1896 április 11. Hajós Alfréd
1896. április 11. sporttörténelmi dátum: ezen a napon rendezték az olimpiatörténet első úszóversenyét az első újkori játékokon Athénben, amelyet Hajós Alfréd nyert meg: a 100 méteres távon diadalmaskodott. Nem sokkal később 1200 méteren is győzött, elindítva a magyar úszósportot világhódító útján. A 126. évfordulón néhány, talán kevésbé ismert érdekességgel emlékezünk rá és lenyűgöző életpályájára.
• Igazából az olimpiák történetének egyetlen olyan bajnoka, aki sportversenyekben is első lett, illetve a szellemi olimpián is érmet szerzett 1924-ben (ott is nyert, csak nem adtak ki első helyet, mert nem állhatták, hogy egy világháborús vesztes nemzet embere győzzön). Az ókorban is csak Néró császár volt képes erre (kocsiverseny + költészet), de hát tudjuk, ő milyen áron aratta ezeket a sikereket.
• Legalábbis hatalmas lelkierőről tanúskodik, hogy úszó lett azok után, hogy gyerekként saját szemével nézte végig, amint édesapja megcsúszik a Duna-parton, beleesik a jeges Dunába, amely aztán örökre elragadta. Évekkel később ő maga a Duna vizében tanult meg úszni, szerb hajósok tanították a Parlament melletti ideiglenes uszodában. Tőlük sajátította el meg az ún. „matróz tempót”, ami a mai gyorsúszás őse, váltott karú tempót és krallozás – ezzel tudott nyerni, mivel az athéni olimpián a vetélytársak többsége mellúszó technikával küzdött a hullámokkal.
• Nem feltétlenül nevezhetjük ideálisnak a felkészülését: a Rudas alig húszméteres medencéjében edzett 1895-96 telén, de csak akkor, amikor az úri közönség már elhagyta a vizet.
• Hajós voltaképpen az első nyíltvízi olimpiai bajnok, hiszen az úszást az athéni Zea-öbölben rendezték. Bár a források eltérő hőmérsékleteket említenek, egy biztos: a mai FINA-szabályok szerint nem lehetett volna megtartani a versenyt, a víz ugyanis nem érte el a minimálisan előírt 16 fokot. 1896 április 11-én 9-11 fok között volt a víz hőmérséklete, ami brutális kihívás volt a résztvevőknek.
• Csak azért nem lett háromszoros olimpiai bajnok, mert a három versenyszámot egymás után rendezték, gyakorlatilag pihenő nélkül, azaz mire beért a száz gyors győzteseként, már vitték is ki a következő szám indulóit az 500 méter rajtjához, ezért ő kénytelen volt kihagyni ezt a számot. Viszont hamarosan győzött 1200 gyorson – afféle előképeként annak, amit ma Hosszú Katinka csinál.
• 1200-on szabályos halálfélelem lett úrrá rajta, hiszen a szervezők hajókkal kivitték a versenyzőket a rajthoz a nyílt tengerre, akik ott beugrottak, aztán a hajók a rajt után vidáman tovatűntek, mert mielőtt oda akartak érni, hogy a fedélzetről mindenki élvezhesse a befutót – a sorsukra hagyott úszók gyakorlatilag egyedül birkóztak a jéghideg vízben a hullámokkal. Hajós legyűrte ezeket is, a halálfélelmét is, és végül nyert.
• Az eredményhirdetés az egyik hajó fedélzetén zajlott, a korabeli történeti viszonyokat tükrözve némi kavarodással, hiszen a zenekar a Monarchiára való tekintettel először a Gotterhaltét kezdte játszani, a magyarok nem győzték leinteni őket, hogy nem az osztrák császári himnusz, hanem a magyar dukál a bajnoknak.
• Az öböl partját zsúfolásig megtöltötték a helyiek, közöttük azonnal óriási népszerűségre tett szert Hajós, akit rögtön el is kereszteltek Magyar Delfinnek. Híre a görög királyhoz is eljutott, aki az olimpiát záró fogadáson külön elbeszélgetett vele. Hajósnak itt is nagy sikere lett, az uralkodónak arra a kérdésére, hogy „hol tanult meg ilyen jól úszni?”, németül azt válaszolta: „A vízben, felség.”
• Hazatérve nem részesült túl nagy ünneplésben, sőt – semmiféle könnyítést nem kapott az egyetemen. Az egyik tanára kőkeményen tesztelte az egyik vizsgáján, és csak amikor minden kérdésre megfelelt, akkor mondta neki: „Most pedig én is gratulálok a bajnoki címéhez.”
• Hajós később a futballválogatottban is játszott, nemzetközi úszóversenyen viszont nem indult többé – önéletrajzi könyvében aztán bevallotta: ezt utóbb már erősen bánta.
• Öccse, Henrik szintén olimpiai úszóbajnok lett – igaz, az 1906-os, hivatalosként soha el nem ismert játékokon, amit az athéni olimpia tízéves évfordulójának tiszteletére rendeztek. Henrik az elsőként célbaérő 4×100-as váltó tagja volt.
• Hajós Alfréd építészként is maradandót alkotott: klasszicista, az ókori görög szobrászat legszebb korszakát idéző futball-stadion tervével ezüstérmes lett az 1924-es olimpiai játékokon, a művészeti kategóriában. Egy másik, igen híres, általa tervezett épület a debreceni Arany Bika szálló. És persze a legismertebb alkotás, a ma már a nevét viselő sportuszoda: a margitszigeti létesítmény Európa első, lelátóval övezett fedett versenymedencéje volt. Nem volt piskóta, amilyen sebességgel a Duna Arénát építették, de a margitszigeti tempóhoz még ez sem volt mérhető: 1930-ban április végén történt az első kapavágás, december 6-ára pedig kész is volt az uszoda, elvégre az épületet az úszást, de különösen a vízilabdát minden más sportágnál jobban imádó Horthy kormányzó tiszteletére Miklós napon kellett átadni.
• A világháború után immár az állami tervezőipari vállalatok irodáiban dolgozott a köztiszteletben álló Frédi bácsi – de 1953-at követően többé nem volt ugyanaz, mint korábban. A lelkét megtörte, hogy az új Népstadiont nem az ő, olimpiai érmet érő tervei alapján valósították meg. Hogy a Rákosi-korszakkal miként simulhatott volna össze a görög klasszicista homlokzat, megint más kérdés – ám a kortársak a megmondhatói, attól fogva Frédi bácsin érezhetővé vált a megkeseredettség, ami gyaníthatóan megrövidítette nagyszerű életét.
• Leszármazottai Londonban élnek, fia Andrew Hargrave néven neves újságíró volt évtizedekig.
musz.hu
