Az első Rába autók – és dicséretük
„A számos gyárvállalat közül, melyek nemcsak a belföldi fogyasztást igyekeznek kielégíteni, hanem exportra is dolgoznak, messze kimagaslik az ország egyik legnagyobb és legrégibb ipartelepe, a Magyar Waggon- és Gépgyár, ahol a magyar automobilizmus bölcsőjét is ringatták” – írta 1931-ben a továbbiakban is többször idézett lap.
Borítóképen: Az első Győrben gyártott autó, itt levélgyűjtő postai gépkocsiként
Nem véletlen, hogy ennyire feldicséri az újságíró a győri vállalkozást, hiszen a Magyar Waggon- és Gépgyár az elsők között volt – ha nem a legelső – a felismerésben; új korszak kezdődik, ez pedig nem más, mint a motorral hajtott járművek korszaka.
A gyár vezetősége 1896-ban felismerte már a motor jelentőségét s már akkor gyártási programjukba vették a motorok gyártását. Először gőzmotoros kocsikat készítettek, majd 1905-ben Csonka János mérnök tervei szerint a benzinmotoros autók gyártására tértek át.
Ezek az autók voltak tehát az első Rábák, amelyek Győrben készültek, és bár ma már végtelenül egyszerűnek tűnnek, bőven megütötték a kor színvonalát! És ez nem csak a karosszálók adta küllemre, hanem a műszaki tartalomra is igaz:
„A posta szolgálatában több olyan teherautó van még, melyeket 1905-ben, 1906-ban gyártottak. Belgrádiban van egy igen nevezetes Rába-autó, melyet 1905-ben adtak el. Ez a kocsi 1905 óta állandóan fuvarozók kezében van, tíz éven keresztül a Lövésén szerpentinjeit járta, a háború alatt katonai szolgálatot teljesített, a háború után ismét fuvarozók használták, most teherautónak alakították át. Ez a Rába-kocsi — bármily hihetetlenül hangzik — több, mint egymillió kilométert szaladt már” – írja a Magyarság 1931 július 9.-i száma.
Nem lehet mondani, hogy nem volt gyártási tapasztalat, és nem volt minden kétséget kizáróna kiváló minőség. Ezt mutatjaa gyár fő profiljába tartozó vasúti szerelvénygyártás ezen időtájt aratott sikere is:
De ne feledjük, hogy Győrben gyártották a Rába személy- és teherautókat a hadsereg részére, Praga szabadalom alapján, melyeket Magyarországon Rába, Ausztriában Praga néven hoztak forgalomba.
Sajnos a fejlődést nagyban visszavetette a vesztes háború, a gyár termelését nagymértékben kénytelen volt korlátozni. A vasútfelszerelési munkák, melyek majdnem az egész gyárat foglalkoztatták, a minimumra csökkentek, az elmaradt nagy külföldi rendelések, valamint a monarchia szétbomlása folytán.
A személyautógyártást a háború után abbahagyták, mert a mindent elsöprő amerikai személyautógyártás nálunk is lehetetlenné tette a kis szériában való rentábilis autógyártást.
A személykocsigyártás helyett fokozottabb mértékben kezdték a teherautók termelését.
1926-ban a gyár egy szerencsés véletlen folytán megszerezte a világ elismerten legjobb teherautómotorjának, a Krupp-motornak gyártási engedélyét. Ez a szerencsés vétel egycsapásra új, mozgalmas életet teremtett a gyár falai között.
A Krupp-teherautók „Rába-Krupp” néven kerültek piacra és többszáz került belőlük forgalomba.
A Rába-Krupp-motor három tonnától tíz tonna teherbírású alvázakba lett beépítve, tehát a gyárnak gondoskodnia kellett egy kisebb teherbírású teherautótípusról is, hogy minden követelménynek megfelelő és alkalmas kisebb kocsival is rendelkezzen.
A gyár vezetősége most sem kísérletezésekkel töltötte az időt, hanem a létező legjobb teherautókat gyártó gyáraknál érdeklődött. A vétel 1928-ban történt meg, amely szintén nagyon szerencsés volt, mert a választás az Austro-Fiat gyorsteherautóra esett, amely egész Ausztriában a legelterjedtebb volt akkoriban és nem volt olyan magaslati hely, ahova nem Austro-Fiat-autóbusz, vagy teherautó járna.
A gyárban ekkor erőteljes fejlesztéseket hajtottak végre – nyilván nem lehetett tudni, hogy már készülőben van a nagy világgazdasági válság… – az egy autóra eső előállítási idő erősen lecsökkent, olyannyira, hogy egy Rába AF-kocsit 800 munkaóra alatt, egy Rába-Krupp-teherautót a 1.000—1.400 munkaóra alatt állítottak elő Győrben a ’30-as években.
Ez akkoriban – persze nem a Ford léptékeiben – igen jó eredmény volt, és miután akkor az emberi munkaerő ára sokkal nagyobb szeletet hasított ki egy-egy termék előállítási költségéből, bizony igen fontos tényező is volt!
Figyeljünk csak, mit is ír a már idézett cikk szerzője a győri gyárról!
„A hatalmas gépóriások egymás mellett sorakoznak a gyárban. Embert alig látni a precíziós gépek között. Van olyan terem, ahol tíz gépóriás munkájára csak egy ember ügyel fel.”
Azon túlmenően, hogy a Magyar Waggon- és Gépgyár ezzel erőteljesen tudta csökkenteni árait, el kell mondani azt is, hogy ennek igen komoly nemzetgazdasági hatása is volt (és még mekkora lehetett volna, ha nagyobb fizetőképes kereslet áll rendelkezésre, ha nem lett volna a válság!), hiszen Győrben megfordították a trendet és olcsóbbat, jobbat tudtak kínálni a hazai vevőknek, és exportra is maradt kapacitás!
„A Magyar Waggon- és Gépgyár minden kétséget kizárólag Magyarország legtökéletesebben felszerelt teherautógyára, ahol a legújabb és a legjobb típusú teherautókat és mezőgazdasági traktorokat állítják elő. A tökéletes felszerelés révén elérték, hogy az itthon gyártott Rába AF és a Rába-Kruppautók árai nemcsak, hogy nem magasabbak, mint a külföldön készült hasonló típusoké, hanem azokénál alacsonyabb árakon kerülhetnek forgalomba” – írták 1931-ben.
És ezt a gyárat aztán is szépen fejlesztették, de jött egy második világégés, és az, ami azután maradt, az már csak igen kicsi nyomokban emlékeztetett az egykori gyárra… Szerencsére a vállalat ebből is felállt!
