„Az épület kivitele a hazai ipart dicséri” – A soproni postapalota
A soproni Magyar Királyi Posta- és Távirdaház terveinek beszerzésére Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter az 1909-ben hirdetett nyilvános tervpályázatot. A beérkezett 11 terv közül a bírálóbizottság egyhangúlag Orth Ambrus és Somló Emilépítészek munkáját jutalmazta az első díjjal. A kiviteli tervek elkészítésével és a művezetéssel a pályanyertes építészeket bízták meg.
Borítóképen: A postapalota főhomlokzata
Azépítkezés 1911. márciusában vette kezdetét, és 1913. augusztusában használatba vették az épületet a benne elhelyezett hivatalok.
A postapalota homlokzata Sopron városának egyik legszebb terére, a Széchenyi térre néz. A front földszintjének baloldalán van a kocsibejáró, mellette az igazgató és a postafőnök lakásának lépcsőjéhez vezető kapubejárat, ezzel szimmetrikus elhelyezéssel; a homlokzat jobboldalán a nagy felvételi csarnok s a hivatalok bejárója, melynek kapuzatát a bronzból vert nagy magyar címer díszíti.
Az épületet így írták le akkoriban:
Ezen a bejárón át a tágas előcsarnokba jutunk, amelyből baloldalt a süttői vörös márványból készült, csiszolt és fényezett haraszti mészkő balusztráddal bíró lépcső vezet az emeletekre, szemben pedig a vasbetonból szerkesztett, felülvilágító, nagy felvételi csarnok nyílik.
A csarnok körül csoportosulnak a postahivatal helyiségei: a spedíció, rovatolás, indítás, a posták átvételének és leadásának, a csomagok egyeztetésének, csomagleszámolásnak, tömeges csomagfeladásnak, a csomagolásnak helyiségei, a csomagkézbesítők raktára és szobája, a csomagraktár, a csomagolóhelyiség, az értékcikkraktár, a pénztárszoba, a hivatali pénztár és az utalványleszámolás helyisége mind egymásközt megfelelő kapcsolatban és olyan elhelyezéssel, hogy a nagy udvarokban közlekedő postakocsik révén a rakodóteraszok közvetítésével a be- és kiszállítás célszerűen legyen eszközölhető.
A földszinti utcai homlokzat mentén nyert elhelyezést az éjjeli feladóhelyiség, a postafőnök irodája és dolgozója, valamint a portás lakása úgy, hogy abból a lakások bejárója megfigyelhető. A földszinten nyert még elhelyezést a férfihálószoba és ruhatár, a női ruhatár, a gépész és egy szolga lakása, végül az automobilgarage.
Az I. emeleten van az igazgató lakása kapcsolatban az igazgató hivatalos helyiségeivel, a hírlapkézbesítők szobái, igazgatósági hivatalok, a hátsó keresztszárnyban a távirdahivatal, a Morse- és Hughes-géptermek, valamint a revisor szobája.
A II. emeleten van a postafőnök lakása, a tanfolyamterem, ülésterem, igazgatósági hivatalok, a távirdahivatal fölött pedig a távbeszélő-rendezőterem, dinamószoba, accumulátorhelyiség és műszerészműhely.
A II. emelet utcai során a műszaki felügyelőség, az udvari traktusokban egyéb igazgatósági hivatalok nyertek elhelyezést, míg a hátsó keresztszárnyban a helyi kapcsolóterem, az interurbán kapcsoló és osztályvezető helyiségei vannak.
Az utcai homlokzat teljesen szt.-margittai mészkővel burkoltatott, az exponáltabb részek kivételével, melyek haraszti keményminőségű mészkőből készültek. A kifagyás ellen az egész homlokzat fluntozással van megvédve. Az egész épületet központi melegvízfűtéssel fűtik. Az épület elkészültével a várakozáson felül valóra váltak a postapalota felépítéséhez fűzött évtizedes várakozások.
A monumentális palota, a melybe hét vármegye posta-, távirda- és távbeszélőhivatalainak idegszálai összefutnak és ahonnan több mint 600 posta-és távirdat-hivatal és ügynökség ügyei nyernek irányítást és egységes vezetést, művészi kivitelével Sopron város középületei közt első helyen áll és méreteivel is uralja a város épületeinek tömkelegét.
Méreteivel és modern berendezésével még a forgalom fokozatos és normális fejlődése mellett is, több évtizedre biztosítja a forgalom lebonyolítását. Az épület kivitele a hazai ipart dicséri és minden tekintetben elsőrendű minőségű.
Ma már persze nem pontosan így néz ki az épület belső beosztása, és a külsőn is hagyott nyomot az idő, de azt mondhatjuk, hogy ez az épület a maga több, mint 110 évével még mindig kiválóan ellátja funkcióját, és egyik ékessége a térnek.