Az erdélyi országgyűlés megnyitása, s a pesti új országház terme
A Hazánk s a külföld című időszaki lapban megjelent írást idézzük. A cikk igen pontos korlenyomat, visszarepít minket a múltba, azzal a szerző általi fontos megjegyzéssel, hogy „Erdélynek, — ha Isten is úgy akarja — alkalmasint ez volt utolsó országgyűlése, azon ünnepélyes jelenetnek rajzát, jövendőre emlékül, olvasóink talán szívesen veszik.” Igaz lett, ez volt Erdély utolsó országgyűlése, de aztán a történelem nem úgy alakult, int ezt akkoriban remélték… De vissza 1848-ba!
Borítóképen: Az új ország-ház ülésterme Pesten (Rajz. Haske, forrás: Arcanum)
Olvasóink tudják, hogy ő Felsége szeptemberi nyilatkozványa közben az uj kormány a jogfolytonosság törvényes terére lépett s hogy ennek következtében ki lön hirdetve az országgyűlések összehívása.
Az 1848-dikai törvények alapján, melyek által az Erdély és Magyarország közti Unió százados óhajtások után végre ténynyé vált, a Királyhágón túli testvérország képviselői szintén a pesti országgyűlésre lettek volna meghívandók; mivel azonban ő Felsége királyi propositiói közt a pesti országgyűlés elé is elsősorban a 48-diki törvények revisióját tűzi ki, ezzel kapcsolatban az erdélyi országgyűlés elé ezen 48-diki törvényekből az Unióra vonatkozók át- s illetőleg megvizsgálását tűzte ki feladatul.
Az erdélyi országgyűlést őfelsége nevében gróf Creneville kir. biztos november 19-dikén nyitotta meg, s mert Erdélynek, — ha Isten is úgy akarja — alkalmasint ez volt utolsó országgyűlése, azon ünnepélyes jelenetnek rajzát, jövendőre emlékül, olvasóink talán szívesen veszik.
A háttérben, a mennyezetes trón alapfalán van ö Felsége arcképe s az alatt a kir. biztos széke, melytől jobbra a királyi tábla írnokainak s balra a gyorsírónak asztala szemlélhető. Ez asztalok jobbján s balján ajtók, s azok fölött ablakszerű karzatok, ezenkívül a terem jobb oldalán hosszan elfutó, s hegyes vasrácsokkal részekre osztott karzat van, tele hallgatókkal.
A terem közepén hosszú asztal nyúlik végig a kir. tábla tagjai számára, melynek felső végén, a trónhoz közel, az elnök, báró Kemény Ferenc széke áll. Ez asztal alsó végén, balra, láthatni a többi gyorsiró asztalát.
A kir. tábla asztala mellett két oldalt levő padók két-két első sorában a királyi hivatalosok, a két-két utolsóban pedig a megyei követek ülnek, az előtérben körded alakban emelkedő padokon pedig a városi és a szász székek követei.
Ami ez országgyűlés vitatkozásait illeti, azok már befejezvék, s ezek három indítvány körül forogtak.
Zeyk Károly indítványa ez országgyűlést nem tartá illetékesnek törvényhozásra s igy az 1848- dikai Unio-törvények revisiójára sem,
s azért feliratot inditványoz, melyben fejeztessék ki, hogy Erdély karai és rendei az Unio-törvénycikket jog érvényesnek tartván, ennek folytán kérik ő Felségét, hogy az erdélyi részeket az őket illető pesti országgyűlésre meghívni méltóztassék.
Báró Laguna (oláh) indítványa szintén feliratot óhajt, mely mondja ki e gyűlés törvénytelenségét s kérje meg ő Felségét, hogy a szebeni 1863-diki törvényeket erősítse meg s azok alapján hívjon össze egy erdélyi országgyűlést s az Unio-törvénycikkeket terjeszsze az elé. Tehát miként látszik, ez indítvány a Schmerling-alkotmány terén áll. A gyűlésben levő oláhok közül ez indítványt mintegy 15—20 irta alá.
Rannicher (szász) követ indítványa az Uniót elvileg pártolja, de ő még ezen erdélyi országgyűlésen meg akarná annak föltételeit szabni s Magyarországgal egy itt elintézendő államszerződést akarna kötni. E véleményt a gyűlésen levő szász követek közül csak huszonketten írták alá.
A többi szász, oláh, székely és magyar követ egytől-egyig Zeyk indítványát pártolá s igy az Unió ismét ki van mondva.
Így hát biztos reményünk lehet hozzá, hogy Erdély képviselői nemsokára elhagyják kolozsvári üléstermüket, melynek megnyitását közli az ezen lapon levő rajzunk s a közös hongyülésen (mi a borítóképre raktuk ki – a szerk.), annak közös házában fogják elfoglalni a reájuk váró padokat, hová a muzeum terméből* Magyarország képviselői valószínűleg velük egy időben költöznek majd át.
*: akkoriban még átmenetileg a Nemzeti Múzeumban dolgozott az Országgyűlés
