Az események, amelyek elvezettek a soproni Hűségkapu megépítéséhez
„A soproni hűségkapu, amelyet holnap avatnak fel a miniszterelnök jelenlétében. A kapu Hikisch Rezső építész és Kisfaludy-Stróbl Zsigmond műve” – írta Az Est 1928 október 14.-én. A kapu avatása ugyan évekkel a soproni népszavazás után volt, de nem feledkeztek meg Sopron hűségéről – ahogy azóra sem!
Borítóképen: A soproni hűségkapu avatásán
Sopront — az osztrák csendőrség megszállásáról — a főiskolások mentették meg,az 1921. szeptember 8-án, Ágfalva közegben vívott győzedelmes csatájukkal. A főiskolások közül ketten estek el.
A felkelők, ha csak rövid időre is, de létrehozták saját önálló államukat, a Lajtabánságot.
Ez a helyzet vezetett oda, hogy az osztrák kormánynak tárgyalnia kellett a helyzet megoldásáról, így aztán megállapodást kötöttek 1921. október 13-án Velencében:
A magyar kormány azt vállalta, hogy a felkelőket eltávolítja a nyugati területekről, és biztosítja a zavartalan átvételt. Az osztrák kormány pedig hozzájárult ahhoz, hogy Sopronban és nyolckörnyező községben népszavazás dönthessen, hova akarnak tartozni: Ausztriához vagy Magyarországhoz.
Ilyen előzmények után vette kezdetét a népszavazás 1921. december 14-én Sopronban,december 15-én Brennbergbányán, december 16-án a környező községekben: Ágfalván, Balfon, Fertőbozooi, Fertőrákoson, Harkán, Kópházán, Nagycenken és Bánfalván. A szavazás módja rendkívül egyszerű és megbízható volt. A szavazóhelyiségeket a nemzetközi bizottság felügyelte.
Minden szavazásra jogosult két szavazócédulát kapott. Egy sárgát, es kéket. A sárga Ausztriára, a kék pedig Magyarországra való szavazásra szolgált. Az adott cédulán három, azaz magyar, német és horvát nyelven tüntették fel az ország nevét. Szavazni úgy lehetett, hogy amelyikre szavaztak, azt a cédulát érintetlenül hagyták, amelyik ellen, azt pedig kettétépték, majd mindkét cédulát borítékba zárva az urnáiba dobták.
Magyarország mellett szavazott a jogosultak 65,2 százaléka. Az eredményben a szavazók számát illetően meghatározó volt Sopron város. Itt a megkérdezettek 73,2 százaléka döntött Magyarország mellett.
A soproni középkori várostorony kapuja, a Hűségkapu, az 1921. évi népszavazás emlékművével, „A nemzet Sopronnak” felirattal.
