Vélemény Vélemény-cikkeink

Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézte Magyarországot!

A Bizottság szerint komoly problémák vannak a magyar menekültügyi szabályozással. Véleményük szerint ugyanis a magyar szabályozás olyan törvényeket sért, amelyek pedig kötelező érvényűek minden Uniós tagállamra. Ez bizony súlyos vád, ezért utána néztünk, hogy miről is van szó! A hangzatos politikai megnyilvánulások és a jog ugyanis nem mindig járnak kéz a kézben…

Borítókép: Az Európai Unió Bírósága (forrás: jogaszvilag.hu)

Előbb nézzük a politikai tirádákat:

„Az Európai Bizottság a közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a menekültügyi eljárásokról szóló irányelv vonatkozó cikke értelmében az Európai Unió tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy a területükön, illetve a határaikon tartózkodó unión kívüli ország állampolgárai és az érvényes személyazonosságot igazoló iratok nélküli emberek ténylegesen gyakorolhassák a nemzetközi védelem iránti kérelem benyújtásához való jogukat.” – forrás: infostart.hu/MTI

Ezek után nézzük meg a jogi hátteret, mert bizony a szó elszáll, de az írás marad! És valóban, a hivatkozott alapjogi charta, illetve az ide vonatkozó uniós irányelv tartalmaz a menekültekre vonatkozó megállapításokat. A charta menedékjogra vonatkozó pontját idézzük:

AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA

I.   CÍM MÉLTÓSÁG

18. cikk- A menedékjog

A menekültek jogállásáról szóló 1951. július 28-i genfi egyezmény és az 1967. január 31-i jegyzőkönyv rendelkezéseivel, valamint az Európai Unióról szóló szerződéssel és az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel (a továbbiakban: a Szerződések) összhangban a menedékjogot biztosítani kell.

A menedékjogot tehát biztosítani kell. De ezzel még nem megyünk sokra, hiszen az állítás – miszerint okmányok nélkül is biztosítani kell a menekült-státuszt. Ugyanis az egyszerűen nem igaz, hogy nem lehet benyújtani a kérelmet okmányok nélkül! Ezt bizonyítja a 101/1989. (IX. 28.) MT rendelet a menekültként való elismerésről, amiben egyértelmű, hogy nem kell személyazonosító iratokkal rendelkezni – erre külön kitöltendő mező van a mellékletként csatolt kérelemben! ITT megtekinthető a hatályos verzió!

Van azonban valami, ami mellett nem mehetünk el szó nélkül! Arra vonatkozóan ugyan nem találtunk semmit, hogy kötelező jelleggel menekült-státuszt kellene adni annak is, aki nem tudja magát igazolni, arra viszont találtunk rendelkezést, hogy iratokra igenis szükség van! Az Alapjogi Charta által hivatkozott genfi egyezmény és az 1967-es jegyzőkönyv egységes szerkezetbe foglalt, Magyarországon 1989-ben kihirdetett, ma is hatályban lévő szabálya szerint vannak esetek, amikor NEM alkalmazhatók a menekültekre vonatkozó szabályok. Ehhez pedig hitelt érdemlően tudnia kell bizonyítani a menedékkérőnek személyazonosságát! Íme:

1989. ÉVI 15. TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET A MENEKÜLTEK HELYZETÉRE VONATKOZÓ 1951. ÉVI JÚLIUS HÓ 28. NAPJÁN ELFOGADOTT EGYEZMÉNY, VALAMINT A MENEKÜLTEK HELYZETÉRE VONATKOZÓAN AZ 1967. ÉVI JANUÁR HÓ 31. NAPJÁN LÉTREJÖTT JEGYZŐKÖNYV KIHIRDETÉSÉRŐL

I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Cikk – A ,,menekült” fogalmának meghatározása

F. Az Egyezmény rendelkezései nem alkalmazhatók az olyan személyre, akiről alapos okkal feltételezhető, hogy

a) Béke elleni, háborús-, vagy emberiség elleni, az ilyen bűncselekményekről rendelkező nemzetközi okmányokban meghatározott bűncselekményt követett el;

b) A menedéket nyújtó országon kívül, az országba menekültként történ befogadását megelőzően súlyos, nem politikai bűncselekményt követett el;

c) Az Egyesült Nemzetek céljaiba és elveibe ütköző cselekményekben bűnös.

De nem csak a genfi egyezmény és az idézett jegyzőkönyv a jogalap, hanem az európai szerződések is. Ezek azok a dokumentumok, melyeket aláírnak a tagállamok csatlakozásukkor – legalábbis az általános (értsd: mindenkire egyformán vonatkozó) részei. Itt sincs semmi nyoma annak, hogy papírok nélkül bolyongó idegeneket be kell fogadni, ellenben találtunk valamit; nevezetesen azt, hogy az szerződés kifejezetten tagállami hatáskörbe sorolja a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét!

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT VÁLTOZATA

I. CÍM – KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

4. cikk

(2)   Az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. Tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Így különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad.

Ha tehát Magyarország nem ad menekültstátuszt annak, aki nem rendelkezik személyazonosító okmánnyal, akkor egyrészt él azzal az Unió által is elismert jogával, hogy a közrend, és a biztonság fenttartása okán elutasítja a menedékkérelmet, illetve az Európai Unió Alapjogi Chartája által rá rótt kötelezettségét teljesíti.

Azt nem tudjuk, hogy mi a „napi gyakorlat”, de amennyiben a papírok nélkül érkezők nem kapnak menedékjogot Magyarországon, a fentiek alapján teljesen jogszerű, viszont azt fontos kihangsúlyozni, hogy az ezzel ellentétes gyakorlat viszont jogszerűtlennek tűnik…

Ajánlott Cikkek