Az Óperencia és az Üveghegy: A magyar mesevilág gyökerei a valóságban
A honfoglalás hon visszafoglalás visszatérés idején, a 9. század végén a magyarok által elfoglalt újra birtokba vett területek között volt egy része a mai Ausztria és Morvaország területének is. Ezen területek határát az Ober-Enns folyó jelentette, mely latinosan Óperenciának lett elnevezve a magyarok által.
A honfoglaló magyarok ezen a területen az Enns folyó felső szakaszát, az Ober-Enns-t használták határvonalként. A magyarok számára ez a folyó nem csak egy természeti jelenség volt, hanem kulturális válaszvonalat is képzett. Az Enns folyón túl a magyarok egy egészen más kultúrával találkoztak, melyet későbbi történeteikben és meséikben is megörökítettek.
Ez a határ az idők során mesei elemekként is megjelent a magyar kultúrában. Az “Óperencia” kifejezés a magyar mesevilágban egy távoli, elérhetetlen helyet jelentett, melyen túl az Óperenciás-tenger, valószínűleg a Földközi-tenger helyét vette át. Az üveghegyek kifejezés, melyet ma az Alpoknak nevezünk, szintén a magyar mesékben bukkant fel.
A magyar mesevilágban az üveghegy olyan hely, ahol a hősnek meg kell küzdenie a kihívásokkal, hogy elnyerje a királykisasszony kezét vagy egy aranygyűrűt, aranyalmát, aranykendőt. Az üveghegy koncepciója nem csak a magyar mesékben bukkan fel, hanem más európai kultúrákban is, például a német Glasberg kifejezésben.
E mesei elemek valószínűleg a valóságban létező geográfiai és kulturális határokon alapulnak. A magyar hőstörténetek és mesék a honfoglalás idején létező valós határokat és területeket idézik meg, melyek ma már csak a mesékben élnek tovább.
Érdekes továbbá , hogy a nyelvek fejlődése során milyen szemantikai változásokon mennek keresztül bizonyos szavak, és ezek hogyan befolyásolják a kultúrát és a kommunikációt. Az, hogy a “üveg” és a “jég” között létezik egy nyelvi és jelentésbeli kapcsolat, nagyon izgalmas.
A “hideg”, “hűt”, és “hűl” szavak jelenléte a magyar nyelvben is utalhat arra, hogy ezeknek a szavaknak köze lehetett az eredeti “hüveg” vagy “hüleg” jelentéséhez. A jég és az üveg fizikai hasonlósága is támogathatja ezt a kapcsolatot, hiszen mindkettő átlátszó és kemény anyag.
A német “Glas” és a latin “glacies” közötti párhuzam is hasonló következtetéseket enged. A latin “glacies” szóval kapcsolatos változások lehetnek a német “Glas” szó eredeténél, ami szintén az üveg és a jég közötti kapcsolatra utal.
Ezek a nyelvi párhuzamok nemcsak arra utalnak, hogy milyen mélyen gyökereznek bizonyos koncepciók a kultúrákban, hanem arra is, hogy a nyelvek milyen módon fejlődnek és változnak az idők során
arcanum. Borrítókép itthonrolhaza.hu illusztráció
