Az “Öreg bánya titkától” a Hahó öcsiig” Mi lett Kovács Krisztiánnal?
Úgy látszik így karácsony felé lassan a bejglikóma felé haladva retró hangulatba kerül mindenki, így én is. Lassan elgondolkodik az ember fia kivel mi lehet? Rég nem látott barátok ismerősök szerelmek, vagy színészek. Megint belefutottam egy régi filmbe , az Öreg Bánya titkába. Régi szocreálhangulat a maga békés tudatlanságban tartásával, és a legvidámabb barakk jellemzőivel, de azért feltűnik, hogy a zenét Morriconétól és a Fekete Tulipánból nyúlták a film készítői. Mert hát ezek szerint a jogdíj a vasfüggönyön át nem tudott érvényesülni…de ezt hagyjuk is. Szóval elgondolkodtam mi lehet a kis gombafrizurás sráccal Kovács Krisztiánnal. Több forrást is találtam, ezeket megosztom kedves olvasóinkkal.
Kovács Krisztián (Budapest, 1965. augusztus 15. –) magyar informatikus, egykori gyerekszínész. Három és félévesen került a kamera közelébe, A varázsló című filmben debütált. Szokatlan módon történt a kiválasztása. Keresztapja olvasott egy hirdetést, hogy 4-5 éves gyerekszereplőket keresnek. Mivel Krisztián vagány kisfiú volt, szólt az anyukájának, hogy vigyék el, hátha lesz valami belőle. A kissrác a sor elejére fúrta magát és a rendező ölébe ült, hogy az övé legyen a főszerep.
Nem csoda, hogy a vagány kisfiút választották ki, később az is kiderült róla, hogy nagyon tehetséges. A film rendezője, Palásthy György ezért felkérte Török Sándor, aki számos regényt és mesét írt, hogy kifejezetten erre a kisfiúra írjon forgatókönyvet. Igy született meg a Hahó, Öcsi! és a Hahó, a tenger! Játszott még Az öreg bánya titkában, az Utánam, srácok!-ban, a Keménykalap és krumpliorrban, a Családi körben és a Svédcsavarban, illetve a Barátom, Boncában, ahol Bujtor István volt a partnere, – utóbbiért nívódíjat is kapott. Igazi színészóriással is színpadra lépett, Latinovits Zoltánnal az 1976-ban bemutatott, A Kutya, akit Bozzi úrnak hívtak című operettben ketten alakították a főszerepet.
Hiába szerették a nézők a 80 as évek végén kinőt a rá írott szerepekből és rá is unt kicsit a filmezésre. A színművészetire ugyan még jelentkezett de csak az első rostán ment át így úgy döntött ez nem neki való. Informatikus lett belőle.
„A kalandvágy vitt el. Angliában sokáig dolgoztam informatikusként, egy fejvadász cég keresett meg. Ausztriában éltem két évet, ott ugyanis van egy tiroli panzióm. Két évig én vittem, de meguntam, elég volt a rabszolgamunkából. Amerikában a második feleségemmel élek. Az első házasságomból született kislányom, Janka már felnőtt nő, Magyarországon jogász, és már egy kislánya is van, tehát bármily furcsa, nagypapa vagyok” – mesélte 2019-ben az Újságmúzeumnak.
Állítása szerint nem nézi vissza filmjeit de szép emléknek tartja a forgatással telt napokat. A mai napig sokan megismerik amikor Budapestre látogat persze csak az a korosztály akik még nem szuperhősfilmeken nőtt fel. A mi szuperhőseink Vitéz László, Mézga Aladár, és talán Kovács Krisztián azaz Öcsi voltak.
forrás: bookmagazin.hu
