Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Az örök terv: A Duna-Tisza-csatorna

Joggal kérdezheti az olvasó, hogy miért csak tervként emlegetjük a Duna-Tisza-csatornát, amikor az már elég régen létezik, méghozzá Ferenc-csatorna néven, ami Bajánál kezdődik. Igen ám, de ha a további nyomvonal melletti településeket is felsoroljuk, rájövünk, hogy ezzel az 1800-as évek elején épített, és 1870 körül bővített csatornával van egy elég komoly probléma…

Borítóképen: A Ferenc-csatorna zsilipja Óbecsénél – 1800-as évek közepe

Nézzük sorba a településeket: Bezdán, Zombor, Sztapár, Verbász érintésével, Szenttamáson keresztül Bácsföldvár előtt kettéágazik, és Óbecsénél csatlakozik a Tiszába. Igen, a probléma abban áll, hogy;

1920 óta Zombortól kezdve a terület Magyarország határain kívül esik, így ez a hajózási útvonal bizonyos szállítási feladatok esetében nem igazán megfelelő.

Ennek nem csak geopolitikai okai lehetnek, ez a vonalvezetés pusztán logisztikai szempontból sem feltétlen megfelelő.

Magyarország vízügyi térképe 1910 körül (részlet)

Addig az rendben van, hogy korábban az a csatorna 227 kilométerrel rövidítette a dunai hajóutat a Fekete-tenger irányába, de mi van az az Erdélyben bányászott só, valamint a máramarosi épületfa szállításával?

Hogy a kérdés értelmet nyerjen, meg kell említenünk, az ötletet bizonyos Dillher báró vetette fel a bécsi udvarnál 1715-ben. Ekkoriban igenis komoly jelentősége lett volna a csatornának – de valamiért Bécs érdekei mást kívántak…

Pedig a báró állítása szerint – persze ki tudja, mennyire volt alapos a számítása – a csatorna egy év alatt megtérült volna, persze úgy, hogy az érintett 16 kerület (az abszolutizmus korában kerületekre osztották az országot) lakossága ásta volna ki.

1802-ben átadták a Ferenc-csatornát a Délvidéken, amely szintén a Dunát közötte össze a Tiszával. A vállalkozás üzletileg is sikeresnek bizonyult, így;

  • báró Podmaniczky József 1803-ban terjesztette fel az udvarnak az északabbi nyomvonalra vonatkozó tervet, majd
  • 1805-ben Vedres István, szegedi földmérő írt könyvet egy Szeged-Pest csatornáról.
  • Beszédes József 1839-ben szintén foglalkozott a problémával, majd az 1840. évi Országgyűlés pedig még törvényt is alkotott a „Dunát a Tiszával összekötő csatornáról”.
Pest-Szeged csatorna – nyilván nem nyílegyenes haladt volna

Ezzel a tervvel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy ma már nem lenne értelme, mert a jó vasúti összeköttetésen túl az M5 autópálya is rendelkezésre áll.

Azonban a munka nem kezdődött el, így gróf Széchenyi István 1845-ben, Reitter Ferenc 1866-ban, Zichy Jenő gróf is felvetette 1868-ban a csatorna megépítésének gondolatát. A kiegyezés után, szintén 1868-ban gróf Mikó Imre közmunka- és közlekedésügyi miniszter terjesztette elő a Duna–Tisza-csatorna megépítését, de ez ekkor sem realizálódott.

Türr István is foglalkozott vele 1881-ben, majd a Magyar Mérnök-és Építész Egyletig kétszer is javaslatot tett az építésre (1897, 1902), illetve a Magyar Királyi Kereskedelemügyi Minisztérium is szükségesnek látta a megépítést 1905-től, de még a Magyar Köztársaság Földművelésügyi Minisztériuma is állást foglalt a csatorna mellett 1919-ben.

A kegtöbbször előkerült terv, aminek egyszer el is kezdték a kivitelezését…

Az első világháború után Magyarország tengerparttal nem rendelkező országgá vált és elvesztette a Délvidéken húzódó Ferenc-csatornát is, így egyre többen sürgették a két nagy folyót Magyarország területén összekötő csatorna megépítését. Külön lendületet adott ennek a Mahart új folyami tengerjáró hajóflottájának megépítése, valamint a csepeli szabadkikötő további bővülése.

Összesen 11 nyomvonalat vizsgáltak meg az 1930-as években, majd 1943-ban törvényjavaslat készült báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter aláírásával, melyben a csatorna megépítését „a magyarság legeredetibb bölcsőjének, az Alföldnek gazdasági javulását látta”.

A második világháború nehézségei miatt az építkezés nem kezdődhetett el, majd csak 1947-ben, amikor is maga Tildy Zoltán köztársasági elnök is jelen volt a csatorna megépítésének elkezdésénél. A munkálatok azonban 3 hónap után félbeszakadtak, feltehetően a nagy költségek miatt.

A tervezett csatorna nyomvonalával majdnem megegyező vasúti nyomvonal

Ahogy az a fenti vasúti térképen látható, Budapest és Szolnok között kiváló vasúti közlekedés van, és már épül az M8 autópálya, ami Szolnok Székesfehérvár vonalon Budapest elkerülésével éri majd el a bécsi irányt. Így egyre kevesebb az esély a megépítésre…

Ajánlott Cikkek