Hírek

„Az orosz retorika is egyre markánsabbnak tűnik”

Ó, nagy a baj, Amerika aggódik… Persze megint egy olyan dolog miatt, amihez semmi köze a demokrácia mindent vivő világcsendőrének! Miért aggódik – aktuálisan Mark Milley vezérkari főnök. Azon problémázik, hogy Oroszország saját területén katonai tevékenységet végez. Nem azért, mert mondjuk egy Kínához tartozó szigetre haderőt telepít, nem azért, mert a világ másik felén országokra támad az olcsó olajért, és még csak nem is azért, mert mondjuk egy egész földrészt megvesz kilóra…

Borítóképen: Merk Milley (forrás: AP Photo/Susan Walsh)

Nem. Az a baj, hogy – állítása szerint… – Oroszország katonai tevékenységet végez a saját területein. Igen, ez az a bűn, amitől Moszkva azonnal maga az ördög. Arról már nem szól a fáma, hogy mi a fészkes fenét keres Ukrajnában az Egyesült Államok és a NATO (ami egy és ugyanaz!), ahogy arról sem, hogy miért kell hadgyakorlatot tartani a Fekete-tengeren, meg miért kell Romániát babusgatni, mint egy down-kóros szerencsétlen gyermeket!

Nem. Nem, mert az nem úgy van, hogy a szabályok mindenkire vonatkoznak! Hogy is ne? Majd még a végén azt gondolja egy kelet-európai, ne adj isten egy orosz, hogy egyenlő az amerikai álom marketingjével megfertőzött agyalágyultakkal! Még csak az kellene, hogy John Smith kamionsöfőr szintjén érezze magát egy varsói, vagy akár budapesti, ne adj isten egy moszkvai egyetemi tanár! Még csak az kéne! Hol vannak ezek a hamburgert megbízható ütemben magába gyömöszölő Smith-hez???

Nem. Ellenben Milley nem volt hajlandó részletezni, hogy milyen lehetőségeik lennének egy orosz invázió esetén (feltételezésünk szerint semmilyen, a technológia ugyanaz, mint Afganisztánban; a helyi erőket akarják bevetni, haljanak ők (mrmint az ukránok), legyenek hibásak ők, ha végül elbukik a nagy segítség az ukrán szabadságharc élősdiek pénzszerző akciója! Persze, ha siker lenne, a félrebillent korona ismét mértani szabályossággal díszítené az amerikai elnök lüke fejét! Vagy az igazság bajnokáét?

Nem. Nem, mert az Egyesült Államok megint mások szerszámával igyekszik veri a mérgesszömörce bokrot! Van azonban helyette olyan kamu, hogy az égig ér, és még sincs senki, aki végre kimondja;

Semmi más, az csak egy olyan erőlködés, amit azért kénytelen még egy – elvileg – komoly katona is dagadó nyaki erekkel előadni, mert… Miért is?

Mert az a hegemónia, amit úgy jó 30 éve fennállt (de az USA semmit nem tett, csak belekényelmesedett abba, hogy nincs vetélytárs!), az bizony máris odavan, a folyamatok pedig abba az irányba mutatnak, hogy Washingtonból nézve ez csak még rosszabb lesz…

„Nem fogom elmondani, hogy miket követünk nyomon, és milyen jeleket vagy figyelmeztetéseket látunk hírszerzési szempontból, de mindegyiket nyomon követjük. És most elég sok van ahhoz, hogy aggodalomra adjanak okot, és továbbra is figyelemmel kísérjük őket.”

Nem. Nem fogja elmondani, ahogy semmi mást sem mondott, csak annyit, hogy az oroszok agresszív hadmozdulatokat visznek véghez, meg azt, hogy ehhez még kommentjeik is odamondanak a világ azon részének, ami nagy jódolgában éppen azon fáradozik, hogy valami nemátalakító műtéttel a társadalomból valami zombisereget faragjon! És aztán a slusszpoén, amivel a primitivizmus mélyütésével a fél világot megmogyorózza:

„Szerintem hiba lenne, ha bármely ország átfogó stratégiai következtetést vonna le az Egyesült Államok Afganisztánból való kivonulása alapján, majd ezt az eseményt automatikusan más helyzetekre alkalmazná.”

Nem. Nem lehet levonni semmilyen következtetést, csupán annyit, hogy míg korábban az igazság bajnokaként érkező Amerika Afganisztánból úgy távozott, mint a besurranó tolvaj, miután rájött, hogy nincs mit elvinni a feltört lakásból…

Akkor most mi van? Semmi, csak az Egyesült Államok háborút akar, amit az oroszok és az ukránok vívnak meg, amikor pedig – reményeik szerint – ebbe mindkét fél belefárad, megmentenek leigáznak mindenkit!

Ajánlott Cikkek