Az összeesküvő nádor: Wesselényi Ferenc
Wesselényi Ferenc gróf Hadadi és Murányi, magyar főnemes és hadvezér volt. 1605-ben született Vágtapolcán, és 1667. március 23-án hunyt el Zólyomlipcsén. Apja Wesselényi István volt, II. Ferdinánd király udvari tanácsosa, anyja pedig szerdahelyi Derssfy Katalin bárónő, báró Derssfy Miklós Hont vármegyei főispán leánya.
Borítóképen: Hadadi és Murányi gróf Wesswlényi Ferenc
Wesselényi a nagyszombati jezsuita iskolában tanult, ahol katolikus nevelést kapott. Kiváló fizikai adottságai és heves vérmérséklete miatt katonai pályára lépett, és már fiatalon részt vett a törökök elleni csatákban. IV. Ulászló lengyel király is segítségére volt egy magyar csapattal az oroszok és tatárok ellen, amelyért lengyel nemességet és 100.000 tallér értékű uradalmat kapott.
II. Ferdinánd grófi rangra emelte, és Fülek várának parancsnokává nevezte ki. 1647-ben Magyarország főtábornagyává lépett elő, és harcolt a svédek és később Rákóczi György ellen. 1644-ben bevette Murányt Széchy Mária segítségével, akit feleségül vett. Ferdinánd király e tettéért neki ajándékozta Murány várát és Balogot.
1665 március 15-én, a pozsonyi országgyűlésen választották meg Wesselényi Ferencet Magyarország nádorává. Ebben a minőségében részt vett I. Lipót király koronázásán. 1661-ben konfliktusba került a császári sereggel, amelyek lázadoztak és nem akarták elhagyni az országot. 1662-ben a protestáns ügyekben is aktívan részt vett .
1663-ban a törökök ellen harcolt, majd 1665-ben csatlakozott a trencséni és zólyomi fürdőkben az összeesküvőkhöz, akik egyre jobban szerveződtek. Miután Zrínyi Miklós, a költő-hadvezér, 1664. november 18-án meghalt, a szervezkedés vezetése Wesselényi Ferencre szállt, akit végig támogatott Zrínyi Péter, az öccse és a báni szék elfoglalója. Az összeesküvésre azonban fény derült , mielőtt véghez vihették volna céljaikat. Wesselényi Ferenc a még az összeesküvés felfedezése előtt előtt elhunyt.
