„… az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné” – A Dreschler-palota az Andrássy úton
Ha eláruljuk, hogy a Dreschler-palota Lechner Ödön véleménye szerint az udvarhölgy, máris könnyen kitalálható, hogy a Magyar Állami Operaházzal szemben lévő épületről van szó, amit talán a legtöbben, mint Állami Balett Intézet, vagy Magyar Táncművészeti Főiskola néven ismernek.
Borítóképen: A Dreschler-palota aHajós utcából nézve
Az épület története igen érdekes, ugyanis sem Drechsler Béla, sem pedig az Állami Balett Intézet nem tulajdonolta, de mégis az utánuk kapott néven híresült el. Hogyan lehet ez? Nos, az épület – bármilyen hihetetlen is! – a Magyar Királyi Államvasutak Nyugdíjintézete számára épült!
A MÁV már a kezdetektől hasznosította az épületet, ugyanis a nyugdíjintézet nem feltétlenül csak a maga számára húzatta fel a rendkívül dekoratív épületet, hanem befektetésként kezelte, a nyugdíjakra félretett pénzek kamatoztatása is cél volt!
Nyugdíjas állás
Eleinknek egészen mást jelentett jelentett eme kifejezés, mint manapság, hiszen a magyar társadalom széles rétegei egészen a múlt század első feléig nem részesülhettek öregkori nyugellátásban. Kivételek persze azért voltak, az állami alkalmazottak mellett például egyes földbirtokosok is fizettek nyugellátást elaggott dolgozóiknak. A többség családi alapon oldotta meg ezt a feladatot, a gyermekek természetes kötelességüknek tartották azt, hogy ellássák elaggott szüleiket. Akik pedig az utolsó pillanatig igyekeztek megtalálni a helyüket a családi munkamegosztásban. A 19. században már elterjedt önkéntes nyugdíjpénztárak pedig olyan vállalkozások voltak, ahol a tagok rendszeres befizetésekkel biztosítottak maguknak öregkori ellátást.
Az állami alkalmazottak közé tartoztak a vasúti dolgozók is, már ha állami tulajdonban lévő vasútvonalon teljesítettek szolgálatot.
Ilyen vonalakat Magyarországon 1967 után találunk csak, az első, Pest és Vác közötti vaspálya is még magántulajdonban nyílt meg 1846. július 15-én. És akkor itt el is hangzott egy kifejezés, a szolgálat, ami nem tréfadolog, a vasút szinte a kezdetek óta egy hierarchizált, függőségi rendszerben működő, katonai jellegű szervezet volt, ennek minden külsőségével együtt. A külsőségek közé pedig leginkább az öltözet tartozott, pontosabban a vasutas egyenruha, aminek legalábbis a tisztek körében volt ünneplő és hétköznapi változata is. Igen, ahogy a hadseregben, a vasúton is voltak/vannak tisztek és altisztek, és ennek megfelelően a ruhán viselt rangjelzések is.
A Magyar Királyi Operaház ünnepélyes megnyitására 1884. szeptember 27-én került sor I. Ferenc József magyar király jelenlétében. A nyitó díszelőadáson a Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és a Lohengrin első felvonását adták elő Erkel Ferenc vezényletével.
Az Andrássy út (akkor Sugár út, illetve Hermina tér) másik oldalán akkoriban jellegtelen bérház állt, amit azonban az akkori városvezetés tudta, hogy ez nem tartható, az Operaház (akkoriban Dal-szinház) olyan fontos épület, hogy vele szemben hasonlóan impozáns épületet kell emelni.
Ez nem volt rossz ötlet, már csak azért sem, mert azzal, hogy a Dal-szinház itt kapott helyet, a szemben lévő telek is jelentősen felértékelődött!
De ki aza Dreschler Béla, és miért éppen az ő nevével illették korábbanaz épületet? Nos, az épületet 1883-ban kezdték el építeni Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján, és hozzávetőleg 1886-ban fejezték be (más források szerint csak 1896-ban fejezték be), de a név onnen jön, hogy a 19. század végétől itt működött a Drechsler-kávéház, ami után aztán a köznyelvi elnevezés is eredt.
Hivatalosan azonban az épület a MÁV Nyugdíjintézetének bérházaként került megépítésre.
De hogyan lett ebből az Állami Balett Intézet? Nos, bár a kezdetektől fogva nem volt itt balett-oktatás, de 1936-ban Nádasi Ferenc balettművész az I. emeleten megnyitotta magániskoláját, majd 1949-től ezekben a helyiségekben kezdett el működni az Állami Balett Intézet (1983-tól Magyar Táncművészeti Főiskola), ami lassan az egész épületet elfoglalta.
A Drechsler-palotát 1997-ben értékesítette 220 millió forintért a Budapest VI. kerületének Önkormányzata. Ezután több tulajdonosváltozás következett.
A lezárt palota korábban:
Az épület végül ötcsillagos szállodaként újul meg, és végre ez az épület is visszakapja régi fényét – miután az Operaház nem is olyan régen szintén egyalapos felújításon esett át, és talán soha nem volt ilyen csodálatos, mint manapság.
