Az Újpest felemelkedése

Rengeteg hír érkezeik mostanság arról, hogy az Újpest futballcsapatát megvásárolja a MOL. Rendre elhangzik a nyilatkozóktól és az újságcikkekben is megírják, hogy végre a megérdemelt helyére kerülhet a nagymúltú klub. Arra vonatkozóan, hogy milyen ez a múlt, ezúttal csak annyit, hogy a klub 20-szoros magyar bajnok, 11-szeres Magyar Kupa győztes, 2-szeres Közép-európai Kupa győztes, de ez utóbbi sorozatban még egy alkalommal döntős volt, ahogy a Vásárvárosok Kupája döntőjéig is eljutott.

Borítóképen: Az 1922-ben átadott, ma átalakítva Szusza Ferencrő elnevezett stadion 1949-ben, az eredeti kialakításnak megfelelően

Zsengellér, Szusza, Göröcs, Fazekas, Törőcsik és még sok-sok más világklasszis játékos fémjelzi a klubot, ami ezeket az eredményeket elérte, de mi most azt a „pillanatot” ragadjuk meg, amikor elindult azon az úton, ami tele volt sikerekkel (még ha az utóbbi időszak nem is a győzelmekről szól…).

1927-ban Az Est hármaskönyve jelentetett meg egy írást az Újpestről, akkor, amikor a fent felsorolt trófeákból még egytelen eggyel sem rendelkezett a klub, de a lap máris úgy fogalmazott, hogy;

… alig van Újpesten ember, aki ne lenne kapcsolatban az »Újpesttel«…

De nézzük mit írtak akkor, amikor a cikk szerzője valami egészen elképesztő jövőbelátással arról írt, hogy az addigi MTK-FTC kettős mellett a harmadik lesz az Újpest, ami mindkét másik csapatnak veszélyes riválisa lesz! Íme a cikk kivonatos formában egy-két kommenttel:

Az FTC és az MTK rivalizálása évtizedes keletű. A harmadik rivális az újabb idők csapata, amely mindkét régi ellenfélnek nagyon veszélyes riválisa. Újpest ennek a csapatnak a neve, azelőtt Újpesti Torna Egyesület néven ismerték. Újpest a profialakulatok között az egyetlen részvénytársaság, amely a már korábban megalakult UTE Sporttelep Részvénytársaság kebelében jött létre.

Előzmény: 1921. december 21-én fogadták el a testnevelési törvényt, de annak végrehajtási utasítását – hosszas viták után – csak 1924 január 31-én adták ki. Ez a törvény széles körben szabályozta a tömegsport és a versenysport kérdéskörét (beleértve az iskolai testnevelést is, de még a leventeegyesületeket is). A törvény többek között kötelezte a vállalatokat – méretüktől függő szintű – sporttámogatásokra, sportkörök felállítására, a dolgozóik sportolási lehetőségeinek biztosítására.

Bár ez itt egy kerékpáros verseny, d jól látható az UTE stadion:

A törvény teremtette meg az alapját az 1926-ban bevezetett profizmusnak, ami azt jelentette, hogy a versenysportokban megnyílt a lehetősége annak, hogy – immár legálisan! – főfoglalkozásként űzhették spottevékenységüket a legjobb sportolók. Ez a lépés különösen fontos volt, mert amellett, hogy a szintén a törvény biztosította lehetőségekkel élve létrehozott új létesítmények olyan világeseményeknek adtak otthont, mint például az 1926-os első úszó és vízilabda Európa-bajnokság, vagy az 1928-as kerékpáros pálya – és országúti világbajnokság, minden bizonnyal komoly szerepe volt az 1938-ban futball világbajnoki ezüstérem megszerzésében is.

Az Újpest tehát nem egyesületi formában működött, hanem részvénytársaságként, ami bizony igen fontos különbséget jelent, nem egyebet, mint hogy majd’ 100 évvel ezelőtt már jóformán azonos modellen alapult működése, mint a mai sportklubok többségének.

A klub csak 1903-ban jutott pályához a Népszigeten, 1904-ben került be az I. osztályba, ahonnan 1910-ben ismét kiesett. Száműzetése azonban csak egy évig tartott, újra megnyerte a II. osztályú bajnokságot és ettől kezdve rohamos lépésekkel fejlődött fel a legelsők sorába.

Igen, ez pontosan így történt, és bár a „Hadikupa 1916” nevű sorozatban, ami a totális káosz jegyében zajlott a háború árnyékában, elvileg a második vonalban szerepelt az Újpest (ez erősen vitatható a rendezés, valamint egyes klubok és a szövetség vitái miatt), de azt mégis tényként szögezhetjük le, hogy bőven több, mint 100 éve (!!!) megszakítás nélkül az első osztály tagja az Újpest labdarúgócsapata.

Talán így már érthető, hogy miért olyan sarkalatos kérdés az Újpest esetében egy esetleges kiesés az első osztályból!

1920-ban nagy veszély fenyegette a klubot: el kellett költöznie a Népszigetről, mai díszelnöke, MauthnerZoltán azonban SzűcsJános eszméjét életre keltette és megszületett az újpesti stadion, amely a később megépített kerékpáros pályája révén ma már Európa legismertebb stadionjai közé tartozik.

Ez volt az első olyan létesítmény, amit stadionnak neveztek, és az első, amely vasbeton szerkezettel készült, méghozzá Hajós Alfréd tervei alapján! Eredeti formájában a stadion 200 férőhelyes fedett páholyt biztosított, de ami fontosabb, 20.000 néző befogadására volt képes. Ma már – fedetten és ülőhelyekkel – csak 14.00 körüli a befogadóképesség, de az úgynevezett B-terasz szerkezete a mai napig az 1922-re megépített vasbeton szerkezet!

Most részvénytársaság lett az Újpesti Torna Egyesületből, amelynek érdekes alapszabályai azonban kimondják, hogy a részvényesek legfeljebb 5 százalék osztalékot kaphatnak. A valóságban azonban ezt az 5 százalékot sem veszik fel, hanem ezt is a sport oltárán áldozzák fel. A részvényesek névsora azt mutatja, hogy Újpest csapata olyan népszerű a maga hazájában, amely még az FTC kedvességét is felülmúlja talán.

A klub elnöke és fővezére Aschner Lipót, az Egyesült Izzólámpagyár vezérigazgatója, aki a maga súlyos közgazdasági tekintélyét teljes egészében a csapat rendelkezésére bocsátja. Újpest gyárváros és Aschner Lipót érdeme, hogy az egész újpesti ipart be tudta kapcsolni a sport fejlesztésének szolgálatába. Ő maga is aktív sportember és 50 egynéhány esztendős létére az ország legjobb teniszjátékosai közé tartozik.

Igen, már akkor is egymáshoz mérték a Fradit és az Újpestet, bizony a rivalizálás is több, mint 100 évre tekint vissza!

De alig van Újpesten ember, aki ne lenne kapcsolatban az »Újpesttel«, ha másikép nem, néhány részvény jegyzése árán. Még maga Újpest városa is bőségesen kivette részét a profiklub létrehozásából.

Így van. A mai napig is olyan jelentős „márkanév” az Újpest, mint futballcsapat, hogy nem csak az ott élők, hanem sok esetben a messzi tájakon élők is szinte egy az egyben a futballcsapattal azonosítják magát a várost (1950-ig), illetve a kerületet (1950 után).

Nos, ilyen volt az Újpest, mint futballcsapat, ahogy azt 1927-ben látták. És ez volt az a pont, ahol az a sikerszéria elindult, amelynek főbb díjait a bevezetőben említettünk.