Foci Magyarság Nagyjaink Semleges Térfél Sport Tájak/korok Történelem

Az Újpest házi kihívója: a Phöbus

Ma már talán csak az idősebbek emlékeznek – ha még emlékeznek… – azokra az időkre, amikor az Újpestnek (pontosabban a profi korszakban az Újpest FC-nek) helyben akadt kihívója. Volt már egy igen korai kihívó, méghozzá az URAK (Újpest-Rákospalotai AK), hiszen az 1911/12-es kiírásban alaposan lemaradtak az UTE mögött, de ekkor voltak talán a legközelebb az első osztályhoz.

Borítóképen: Az Újpest gólvvágója, Jávor Pál 1932-ben egy FTC-UTE felkészülési mérkőzésen (eredmény 2:4)

A történet érdekessége, hogy az URAK pályája azon a területen van, ahol most a MOL tulajdonolta Újpest FC egy új stadion felépítését tervezi, és ahol – a terület egy másik részén – egy másik újpesti klub, az Újpesti Haladás pályája is van. Ez utóbbi klub állítólag 1900 körül létezett, de a mai klub 1995-ben alakult, nem jogutód klubként.

Az URAK csapata 1920-ban

Az URAK történetéhez tartozik, hogy egy tipikus „örök másodosztályú” csapat volt – kivéve a ’38-tól ’43-ig tartó időszakot, amikor a harmad-, sőt a negyedosztályba is visszacsúsztak, de amikor a Dunamelléki körzeti bajnokság 1944 decemberében félbeszakadt (akkor a 16 körzeti bajnokság számított a másodosztálynak) értelemszerűen megint másodosztályúnak számítottak, ám a klub ezzel meg is szűnt létezni…

Az Újpesti Torna Egyesület első csapata – 1911

De az UTE 1912-ben felkerült az első osztályba (a másodosztályban csak egy évet töltött el), az URAK története pedig megrekedt, míg aztán az egyesület fel is oszlott…

Sajnos a történet két év múlva igen rossz irány vett! A fővárosban és vidéken 1914 július 23.-án megjelent falragaszok, melyek az ország férfilakosságát szólították fegyverbe a haza védelmére. A mozgósítási parancs a lakosságnak éppen azon részét érte, mely a sportolók zömét alkotta. Az egyesületek egységesen mozgalmat indítottak a bajnokság ideiglenes szüneteltetésére. Az MLSZ elfogadta az egyesületek érveléseit, és az 1914-15. évi bajnokságot egyik osztályban sem írta ki.

Rettenetes hiány a férfiakból: ttöbb bevonult utcaseprőnek a felesége végzi most a kenyéradó munkát – 1914

Ezzel nem is lett volna gond, mert az egyesületek éppen azt szerették volna, hogy a totálisan felborult erőviszonyok okán szüneteljen a bajnokság, ugyanakkor az MLSZ arról már nem gondoskodott, hogy a meglévő játékosállományt szervezett formában foglalkoztassa. Nem mindenki vonult be ugyanis, illetve a szerencsések egy idő után hazatértek a szolgálatból, arról nem is beszélve, hogy ott voltak a nem katona-köteles korú utánpótlás játékosok.

A Ferencvárosi Torna Club és a vele szimpatizáló további 11 együttes megszerezte Auguszta főhercegnő támogatását, aki egy közel 2 kilós acélserleget ajánlott fel egy körmérkőzés-sorozat győztesének. A kiírás háborús jótékonysági célokat is szolgált, amennyiben a mérkőzés bevételeiből a csapatok kötelesek voltak egy bizonyos részt erre fordítani.

Fontos tudni, hogy ez a bajnokság – miután nem az MLSZ írta ki, csak utólag ismerte el hivatalosnak – mindig is vita tárgyát képezte.

Érdekes, hogy az 1913/14-es kiírásban az UTE csapata a tízes mezőny hetedik helyén végzett, a kieső helyen pedig a Nemzeti SC áll. Az UTE a csoport keretein belül pedig a tizenkettőből kilencedik lett, 1915-ben mégsem szerepelt a hivatalos nevén Hadimérkőzés I. osztály nevű sorozatban, pedig oda – ezek szerint elvileg – az Auguszta-serleg A csoport első tíz helyezettje került, kiegészítve az 1913-14. évi bajnokság 1. és 3. helyezettjével (az MTK és a Törekvés SE).

Tavaszi szezon zárása. Honvéd és közös ezredekben szolgáló játékosok mérkőzése jótékony célra az Üllői úti pályán – 1915

Ahhoz, hogy tizennégy csapat legyen, a TTC (mint az Auguszta-seregmérkőzés „A” csoportjának utolsó helyezettje), a Fővárosi Tornakör, Óbudai TE és a Zuglói SC (mint az Auguszta-serlegmérkőzés „B” csoportjának első három helyezettje), továbbá a Hungária-serleg csapatai, a KAOE és az NSC osztályozó mérkőzéseket játszottak.

Magyar Football Évkönyv, 1919

Valami nagyon nem stimmelt ezzel, nem véletlen, hogy 1916 tavaszán Vigaszdíj csoportok keretein belül küzdöttek meg egyes csapatok a felkerülésért, melynek IV. csoportját az UTE is megnyerte, azonban ezt úgynevezett kisesett csapatok számára rendezték, ami viszont az UTE esetében nem történt meg – pontosabban nem tudni, hogy milyen okból maradt ki a nevén Hadimérkőzés I. osztály nevű sorozatból.

Hogy miért taglaltuk ezt ilyen részletesen? Mert minden bizonnyal az volt az örökös viták tárgya – a Schlosser-ügy mögött is ez állhatott -, hogy a klubok klikkesedtek, és az MLSZ igen nehezen tudott az egymással folyamatosan veszekedő klikkek egymásnak ellentmondó érdekeinek megfelelni.

De az UTE az 1916/17-es bajnokságban (ez még mindig Hadibajnokság volt!) megszerezte a harmadik helyet, és ezzel végképp belépett a nagycsapatok táborába. Olyannyira, hogy 1916 óta folyamatosan az első osztály tagja, ezzel pedig csúcstartó a folyamatos első osztályú tagság tekintetében! Igen, vannak viták más csapatok kiesése körül, és nem is alaptalanul, de a hivatalos statisztikák bizony az Újpest elsőségét mutatják ebben a „versenyszámban”.

Történetünk szempontjából pedig ez azért érdekes, mert 1916-tól az Újpest helyi kihívóit értelemszerűen az élvonalban kell keresni!

Mielőtt azonban továbbmennénk, meg kell jegyezni, hogy az UTE 1916-os felkerülése (vitatható persze, hogy egyáltalán kiesett, de ismét csak a hivatalos eredményekre tudunk hivatkozni, 1916 tavaszán a Vigaszdíj – IV. csoport másodosztálynak számított!) éppen annak köszönhető, hogy a Vigaszdíj csoportban egy ponttal képes volt megelőzni az Újpesti Törekvés SE gárdáját, ami akkoriban egy tipikus másodosztályú csapat volt, de a professzionizmus 1926-27 körüli bevezetése után már alacsonyabb osztályokban szerepelt, és végül – nem tudni mikor… – Bőripari Dolgozók SE III. néven múlt ki.

Az UTE csapata (balról) : Király, Schreiber, Vogl III., Paulus, Rósa, Vogl II., Baubach, Priboj, Milosevits, Knoll, Schaller – 1919

Újpesten – mivel a város (1950-ig önálló településként) rengeteg gyárnak adott helyet – rengeteg gyári csapatnak adott helyet. Nem soroljuk fel, de az idők során 40-50 ilyen egyesület létezett, azonban mindvégig az UTE maradt az egyeduralkodó. De, mint azt láttuk, mindig is voltak helyi kihívói! Nos, ilyen volt az 1932-ben megalakult Phöbus FC is, ami az 1932/33 évben a másodosztályba került besorolásra, és ezt a bajnokságot azonnal meg is nyerte!

Az Újpesti Törekvés SE 1919/20-as elős osztályú csapata

Arról sajnos nemigen maradt fenn adat, hogy kik játszottak ebben a csapatban akkoriban – pontosabban az további komoly kutatómunkát igényel, mert adatbázisokban nem találjuk, ugyanakkor a korabeli lapokból ki lehet gyűjteni több-kevésbé pontosan! -, mi csak egy személyt emelnénk ki (elnézést kérve a többiektől!), méghozzá Csikós Gyulát.

Tóth Potya István 1932 é 1834 között az Újpest edzője, Lengfelder Fernc akkoriban a Az MLSZ tagja, a Magyar Futballbírák Testülete (JT) alelnöke, társelnöke és a harmadik elnöke volt – 1933

Csikós Gyula az Erzsébeti MTK-ben kezdte pályáját – kapusként, és végig ezen a poszton is játszott -, majd onnan került a Phöbus megalapítása évében a csapathoz, hogy aztán onnan ’39-ben a Szürketaxihoz igazoljon, onnan pedig egyenesen az FTC-hez. Már a Phöbus idején is volt egyszer válogatott, de a Fradiban játszó kapus (aki a vegyes csapatokat is beleszámolva 287-szer húzhatta magára a Fradi mezét) további 12 válogatott meccsen védett, az 1940. évi KK döntőbe jutott FTC csapatának is tagja volt.

A kétszeres magyar bajnok és háromszoros kupagyőztes minden bizonnyal játszott az UTE ellen azon bajnoki kiírás keretében, amikor csak egyetlen helyezéssel marad le a Phöbus az UTE mögött!

Az 1936-37-es bajnokságban az UTE mögött egyetlen ponttal lemaradva a negyedik helyen végzett a Phöbus csapata!

Újsághír 1933-ból

Mi lett a sorsa ennek a minden bizonnyal remek együttesnek? Nos, 1939-ben megalakult a Phöbus Sportegyesület – nagy valószínűséggel az akkoriban életbe léptetett „1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” szóló rendelkezések okán, a futball csapat kerete pedig minden bizonnyal átadásra került az akkor szintén nevet váltó Elektromos MTE-hez (Budapesti Elektromos TE néven folytatták).

Béky Betalan, aki magyar válogatott labdarúgó, fedezet, edző volt, dolgozott görög élvonalbeli csapatoknál, valamint részese volt a nigériai labdarúgás megszervezésének, 1933 nyarán leigazolta a Phöbus, 1937-ben innen került be a válogatottba

A Phöbus Sportegyesület aztán a1950-ben került a Budapesti Elektromos TE-be beolvasztásra, előtte azonban az 1945. évi tavasz-nyár kiírásban Phöbus SE néven Budapest Bajnokság II. kiírásában indultak, és aztán 1950-ig – egy év kivételével – maradtak is a másodosztályban. Akkor végleg lenyelte az Elektromos, ami pedig 1947-48-ban első osztályú klub volt, majd a ’60-as évektől a negyed- sőt ötöd osztályt is megjárták, majd 1999-től nincs adat…

Ha minden igaz, a Népfürdő utcában található stadion még megvan, lehet, hogy használatban is van, de az Elektromos kikerült a látóterünkből azóta…

Nos, ilyen helyi kihívói akadtak az idők folyamán a ma újra Újpest FC-nek nevezett csapatnak. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy rajta kívül mintha nem teremne sok babér annak – de legalábbis nem jó ómen -, aki Újpesten labdarúgó klubot alapít.

És a végére egy különlegesség. A képen állítólag a Városliget női focicsapata látható 1924 körül. Más helyről vett információ, hogy a csapat tagjai főleg Újpestről és Rákospalotáról verbuválódtak, többségük a Phöbusban dolgozott:

Ajánlott Cikkek