Az újpesti rejtélyes háromszögek nyomában

És nem csak Újpesten, Újpalota Újpest felé eső részén, a 70-es vasútvonal – Újpestről nézve -túloldalán. Igen, ezek különös útkereszteződések, amelyekben nem a szokott módon keresztezik egymást az utak, hanem vannak hozzávetőleg 45 fokos „levágások”. Talán valamilyen közlekedési kísérlet?
Borítóképen: A rejtélyes háromszögek
Kísérletnek nem neveznénk, de mégis van köze a közlekedéshez, ugyanis valamikor a főváros egyik legjelentősebb villamoshálózata volt az újpesti!
Márpedig a villamosok nem képesek olyan éles kanyarral befordulni, mint a nem kötött pályán közlekedő járművek, ezért a villamosok közlekedésének biztosítására, a nagyobb ívű kanyarodást lehetővé tévő „levágásokat” kellett kialakítani.

Mint látjuk, Újpest alapvető közlekedési struktúrája a Váci út és a Rózsa utca között nem igazán változott, de ez utóbbi utat csak akkor nyitották meg, amikor a lakótelepet, meg a rendelőintézetet felépítették. Addig jellemzően földszintes, van egy-két szintes beépítés volt a jellemző.

A régebbi térkép 1941-ből származik, és azon pontosan kirajzolódnak az egykori villamosvonalak, amelyek nem kizárólag személyforgalmat bonyolítottak, hanem például…

A Dunaparton található bőrgyárat, valamint a hajógyárat is kiszolgálta – teherforgalom keretében!
Sőt ekkoriban az újpesti kikötőben saját villamos teherpályaudvar is volt! Tehát a Dunáról is szállított Újpestre – például a pamutgyárnak, amelynek külön leágazása volt, és a gyártelepen belül is voltak vonalak.

Hogyan alakult ki ez a villamoshálózat? Nos, a dolog egyszerű; miután Újpest csak 1950-ben csatlakozott az úgynevezett Nagy-Budapesthez, hiába volt, hogy a lóvasút a Budapesti Közúti Vaspálya Társaságnak (BKVT) köszönhetően elérte Újpest határát a mai Váci úton, az akkori vezetőknek eszükbe nem jutott az akkor még csak község (Újpest csak 1907-ben kapott városi rangot) belsejében is fejlessze vonalait.
Erre válaszul az újpestiek 1872-ben megalapították az Újpest–Rákospalota Lóvonatú Vaspálya Társaságot, amely kimondottan helyi közlekedésre szakosodott.
De ez még nem volt minden, ugyanis a cég további fejlesztésekbe fogott, mert a lóvasút igen lassú volt, kb. egy óra volt az útja, mire kiért Újpestre, míg a mai 70-es vonalon a mai Rákospalota (ma Rákospalota-Újpest) ugyan mindezt fél óra alatt teljesítette, de ekkor ez a terület még – ahogy az államoás elnevezése is utal rá) Rákospalota része volt, Újpest belső része pedig innen messze esett…
A terv nem volt más, mint hogy villamospályát építenek, de arról már szó sem lehetett, hogy a Váci úton tegyék azt, mert a BKVT vonalait nem használhatták.
Ezért a társaság a Lehet úton építette ki a villamospályát, amin – kis csúszással – 1896. januárjában megindult a közlekedés.
Ez egy elég kockázatos vállalkozás volt, de végül kifizetődő lehetett, mert gyorsabb volt, mint a lóvasút, és Újpest központjába szállította a tisztelt utasokat.
De a vállalat biztosra akart menni, ezért építette ki a kapcsolatot az újpesti gyárakkal, és létesített villamos teher pályaudvart a kikötőben.


Nos, ez a története Újpest rejtélyes háromszögeinek, nekünk már csak annyit kell hozzátennünk, hogy azóta ezek a vonalak nagyrészt felszámolásra kerültek, de az Újpest–Rákospalota Lóvonatú Vaspálya Társaság (és utódja) elképzelései mégis beváltak, mert…
A Lehel tértől Újpestre ma is a régi nyomvonalon közlekedik a villamos, sőt azt még Káposztásmegyerig meg is hosszabbították, amikor itt is felépült a lakótelep.
Az már egy más kérdés, hogy eredetileg ezt csak átmeneti megoldásnak gondolták, mert a villamos mai nyomvonalán eredetileg – a Rákospalota-Újpest állomástól a felszínre kifutó -, később megépítendő metrót képzelték el, mint a személyszállítás legfontosabb eszközét.
De ez egy másik történet, amit sorozatunk egy újabb részében dolgozunk majd fel.