Hírek Mások írták Vélemény Vélemény-cikkeink

„Az ukrajnai harcok semmivel sem botrányosabbak, mint a 2003-as iraki invázió”

„Azt szoktam mondani, nézd meg az Egyesült Államok katonai beavatkozását, és nézd meg Kínát az elmúlt 30 évben. Az elmúlt 30 évben nem volt kínai katonai beavatkozás. Amerikai oldalon hosszú listája van a katonai beavatkozásokról” – Gérard Araud, egykori francia ENSZ- és USA-nagykövet.

Borítóképen: Moszul, Irak, 2008. január 17. (forrás: Flickr : Irak via commons.wikimedia.org, szerző: Az amerikai hadsereg, licenc: CC BY 2.0) A kép illusztráció

A NATO és Kína viszonyáról a Global Times médiumban jelent meg egy interjú a volt francia diplomatával.  Araud szerint Kína teljesen más történet, mint Oroszország, mert igen szoros gazdasági kapcsolat köti össze a Sárkányt a Sassal, és mert a térség országai biztosan nem akarnak választani az Egyesült Államok és Kína között. Márpedig – mit azt az egykori nagykövet megjegyzi:

„A hidegháborúban vagy az egyik, vagy a másik oldalon állsz.”

Ezek szerint Európa újra színtere a hidegháborúnak, mert itt arra kényszerítenek országokat, hogy valljanak színt, mondják ki, hogy melyik oldalon állnak, és aki nem teszi le a voksát egyik, vagy másik oldal ellen, az a Nyugat szemében máris áruló. Ahogy Magyarországot is sokan tekintik annak… Holott éppen ebből a megosztottságból nem kér!

„A probléma az, hogy a következő években az Egyesült Államoknak és Kínának meg kell határoznia a vörös vonalakat. Mik Kína vörös vonalai? Mik Amerika vörös vonalai? Meg kell találniuk az együttélés módját. Az USA-Kína kapcsolat lesz a legfontosabb kapcsolat a világon. Reméljük tehát, hogy megegyezésre jutnak. Lesznek félreértések. Lesznek incidensek. De nem csak a visszatartásra van szükségünk, hanem az elköteleződésre is. Erős politikai párbeszédre van szükségünk a világ két fő hatalma között.”

Ismerős, ugye? Azok a bizonyos vörös vonalak… Igen, azok, amiket rendszeresen említettek az oroszok, és amiket a Nyugat rendszeresen nem vett komolyan! És aminek a megsértése erős reakciót váltott ki. Félreértés ne essen; a Nyugat éppen úgy meglepődött, hogy Putyin végül a fegyveres beavatkozás mellett döntött, mint az ukrán vezetés! Igen, Araud megerősíti, hogy itt van úja a hidegháború:

„Ázsiában nem lesz hidegháború. De nyilvánvaló, hogy bármi legyen is az (ukrajnai) háború kimenetele, a Nyugat és Oroszország viszonya hidegháború lesz. 1945 óta nem volt háború államok között Európában. Bizonyos értelemben az európaiak azt hitték, hogy mentesek a háborúktól. Két-három olyan európai generáció élt nálunk, akik nem tudják, mi a háború. Egy ilyen agresszió után úgy gondolom, hogy az európai országok közvéleménye többé nem fogja elfogadni az oroszországi üzleti kapcsolatokat. Sajnos úgy gondolom, hogy egy új hidegháborúba lépünk a Nyugat és Oroszország között.”

De ez még csak a kezdet, mert bizony vannak olyan jelek, amelyek arra utalnak, hogy Oroszország nem feltétlen marad egyedül, hiszen nem egy olyan ország van, ami bizony megelégelte a Nyugat mindent elsöprő működését!

„Van egy gyarmati múlt, amely némi haragot táplál. Ott van az is, hogy a Nyugat a világ többi részének előadásokat tart, és nagyon gyakran alkalmaz kettős mércét. Tisztában vagyok vele, hogy végül is Ukrajna megszállása semmivel sem botrányosabb, mint Irak megszállása 2003-ban. Franciaország ellenezte az Egyesült Államok Irak megszállását.”

Igen, a világ két táborra szakadása ma nem látszik elkerülhetőnek, és a francia diplomata szerint sajnos nincs is esély ennek elkerülésére. Ebben pedig komoly szerepe van a Nyugatnak, különösen pedig az Egyesült Államoknak:

„Tehát ezt a Nyugatnak figyelembe kell vennie, ezért, meg kell változtatnunk viselkedésünket. De közben tudom, hogy az amerikaiak nem fognak változtatni a viselkedésükön. Ez valóban része nemzeti karakterüknek, hisz ők a szabadság jelzőfénye a világon.”

Nos, így állunk… Kelet és Nyugat Kínában ér össze, és ma ez a legfontosabb pont. Úgy tűnik, hogy ebben pedig Ukrajna csak egy epizód, de valójában Kína a tét, na meg az, hogy az USA hegemóniája meddig tart.

Ajánlott Cikkek