Hírek

Az ukrán búza és az éhínség: valóban összefügg?

A National Interesting, mely bevallottan az amerikai érdekek képviseletét tartja fő feladatának (értsd: a világ csendőre nagy híve), azzal haknizik olvasóközönsége körében, hogy az Egyesült Államoknak meg kellene támadnia a Fekete-tengeren az orosz flottát, ami blokád alatt tartja az ukrán kikötőket. Az ok pedig nem más, mint a humanitárius segítség azoknak az országoknak, amelyek Ukrajnából szerzik be a búzát. Khhhmmm… Nézzük akkor a tényeket, mielőtt ítélkezünk!

Borítóképen: Búzaföldek nyár közepén (augusztus) Ukrajnában, Lviv megyében (forrás: commons.wikimedia.org szerző: Raimond Spekking, licenc: CC BY-SA 4.0) A kép illusztráció

2021 októberében arról írt a Figyelő, hogy az ukrán gabonaraktárak töltöttsége kritikusan alacsony szinten van, mert az utóbbi években nem szántak pénzt az állami felvásárlásokra, a készleteket pedig alaposan megdézsmálták ismeretlenek… „Jelenleg a magtárakban az 1999–2018-ban felhalmozott gabonát tartják, vagyis a tárolási idő jócskán meghaladja a maximálisan megengedett két évet” – írja a lap.

„Az ukrán gazdaságok 76,7 millió tonna gabonát takarítottak be a vetésterület 93,3 százalékáról, átlagosan 5,16 tonnás hektáronkénti hozammal” – írta az Agrofórum 2021. november 20-án, hozzátéve, hogy a kukoricának még a 20% kint van a földeken.

A mennyiség 32,3 millió tonna búzát, 9,6 millió tonna árpát, 31,8 millió tonna kukoricát és kis mennyiségben egyéb gabonaféléket tartalmaz

– írták akkor. Persze tudjuk, hogy nem csak az állami raktárakban tárolt gabona lehet az, ami szóba jöhet, mint export-termék, hanem a vállalatoknál is lehetnek, de – mint a cikk említi – a gabonakészlet akkoriban összesen 25,9 millió tonna volt. Ami pedig még egy fontos információ; akkor 61,5 millió tonnás exportot terveztek.

Rakjuk össze az adatokat! A termés összesen 82,2 millió tonna, amiből 61,5 millió tonnát exportra szántak. Hazai fogyasztásra és a stratégiai készletek feltöltésére tehát 21,5 millió tonnát szántak.

„Önmagában Ukrajna felelős a globális napraforgóolaj export 49,6 százalékáért, a kukorica export 15,3 százalékáért és az árpaexport 12,6 százalékáért. Az ukrán búzaexport globális részesedése pedig 10 százalék” – írja a növekedés.hu 2022. május 7-én.

Nos, ha most azt mondják, hogy 25 millió tonna gabona exportjára nem kerülhet sor, az annyit tesz, hogy 36,5 millió tonnát már leszállítottak. Ez pedig a tervezett export 60%-a!

Ha azt feltételezzük, hogy időarányosan azonos mennyiséget szállítottak le a fent említett termékekből, az azt jelenti, hogy a globális kukorica-kínálat 9,18%-a, az árpa 7,5%-a, míg a búza 6%-a esik ki azzal, ha nem tudják a beragadt 25 millió tonna gabonát.

Ami sokkal érdekesebb, az, hogy a napraforgóolaj 30%-a eshetett ki a világpiaci kínálatból, de mindenki csak a gabonáról beszél… Persze a legszegényebb országokban nem feltétlenül az olaj a fontos, elsődlegesen a kenyér, vagy az ahhoz hasonló, gabonából készült készítmények a fontosak.

A gabonák esetében említett kiesés egyébként nem indokolja azt az áremelkedést, amit a piacokon láthatunk, de ne feledjük, hogy az energiahordozók árának emelkedése is felhajtja az árakat, hiszen az említett termékeket jelentős távolságokra szállítják, majd a késztermék előállításhoz is rengeteg energia kell!

Azon túlmenően, hogy az energia árának emelkedése minimum a Nyugat és Oroszország kooperációjának eredménye (magyarul; politikai okai vannak!), van egy ettől még fontosabb észrevételünk;

Az említett kiesések önmagukban nem okoznak éhínséget, azonban, ha idevesszük az energia árak emelkedését, és különösen azt, hogy a gazdagabb országok elkezdtek betárazni gabonából (azaz elszívják a szegényebb országok elől!), máris kijön a matek, máris világos lesz, hogy miért emelkedtek meg az árak ilyen mértékben!

Innen üzenjük tehát az Egyesült Államok érdekeit kiszolgálóknak, hogy igen gyenge lábakon áll az a humanitárius indíttatású fekete-tengeri csata elmélete!

Már csak azért is, mert Oroszország és Kína éppen mostanság kötöttek szerződést arra, hogy Moszkva megtöbbszörözi gabona-szállításait Peking számára. Hogy miért? Mert Peking is betáraz, és mert a két országot egymás karjába lökte… Na ki? Hát nem pont az Egyesült Államok???

És még egy fontos tény; Németország bejeletette, hogy kész segíteni a hiánnyal küzdő országokon! Nos, a német precizitást ismerve, van nekik a fent említett mennyiségben gabonájuk, már csak azért is, mert most ők is eszeveszetten vásárolnak a világpiacon. Figyelem!

Ezzel kiszorítják a piacról azokat az országokat, akiket majd ki kell segíteni!

Ajánlott Cikkek