Hírek

Az ukrán hadsereg nem áll készen egy orosz invázió megállítására

Ezt írja a Bloomberg, ugyanakkor van még jó pár olyan, eddig talán nem ismert tény, ami arra mutat, hogy az erőltetett fegyverkezés ellenére jó ideig nem is változik a helyzet. Bár Zelenszkij ukrán elnök harciasan lép fel (csak szóban persze), teljesen világos, hogy egy esetleges orosz agressziót csak akkor lehet megállítani, ha a Nyugat segít. De úgy tűnik, hogy a Nyugat nem szívesen menne bele egy ilyen háborúba, maradnak tehát a szankciós fenyegetések…

A lap azt írja, hogy Ukrajna hadserege sokkal erősebb és felkészültebb, mint 2014-ben, amikor nem tudott ellenállni a Krím Oroszország általi annektálásának. A Nyugatról származó fegyverek hiánya és a katonai készégek elhanyagolása miatt csapatai alapvető készletek nélkül maradtak, amelyekre pedig egy nagy intenzitású konfliktusban szükség lett volna.

Ukrajna pontosan látja, hogy hadserege eltörpül az orosz erők mellett, ahogy katonai költségvetésük is. Az orosz elnök ott tartja csapatait a határon, mondván, hogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének csökkentenie kell jelenlétét a térségben.

Háború esetén csak az igen fejlett fegyverek, fegyverrendszerek jelentős mértékű behozatala biztosíthatná Kijev védelmét, ugyanakkor eddig az ilyen igen fontos harci eszközökre – például a légi- és rakétavédelmi rendszerek! – vonatkozó kérései válasz nélkül maradtak, csak rendre megerősítik, hogy „a NATO Ukrajna mellett áll ”.

Az Egyesült Államok új csomagot állított össze, amely tartalma Javelin páncéltörő rakéták, kézi lőfegyverek, orvosi készletek és páncélzat, ragaszkodva a védelmi fegyverekhez és Ukrajna kiberképességeinek támogatásához. A csomag összeállításánál azonban ügyeltek arra, hogy úgy segítsenek Kijevnek, nehogy Putyinnak ürügyet adjanak a cselekvésre. A hírek szerint Joe Biden elnök aláírta a tervet, bár a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivői nem közölték még.

Ukrajnának viszont igen kevés a pénze… Az adófizetőktől védelemre beszedett források egy részét máshol költik el, a pazarlás és a korrupció még évekig tartó reformkísérletek után is jellemzője maradt az ukrán politikai és gazdasági életnek.

Kijev védelmi beszerzésekre 23 milliárd hrivnya (838 millió dollár) összeget költött 2021-ben, amit 2022-re 28 milliárd hrivnyára emelnek. Ez nagy növekedés 2014-hez képest, de még mindig kerekítési hiba a Kreml által kiírt értékekhez képest. Oroszország több, mint 60 milliárd dolláros védelmi költségvetésének mintegy 40%-át költi beszerzésekre a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet szerint, abszolút értékben kétszer annyit, mint Franciaország, Németország vagy az Egyesült Királyság.

Ukrajnában minden munkavállalónak külön (hadi)illetéket kell fizetnie, amelyet a védelmi kiadások növelése érdekében szednek be. 2021-ben 28,6 milliárd hrivnya gyűlt össze, ami elméletileg elegendő a fegyverbeszerzés megkétszerezéséhez.

A pénzt azonban nem különítik el, hanem az általános adóalapba (a nagykalapba) kerül. A Pénzügyminisztérium szóvivője szerint „lehetetlen” tudni, hogy védelemre, egészségügyre vagy más prioritásokra költötték-e.

Amikor decemberben a védelmi minisztérium a parlament elé érkezett a 2022-es beszerzési tervével, az orosz csapatok határmenti felvonulása már rég közismert volt. Szerhij Rahmanyin ellenzéki képviselő és a parlamenti bizottság tagja szerint azonban a megvásárolni kívánt golyóálló mellények száma csak a fele volt annak, mint amennyi a jelenlegi csapatlétszámhoz szükséges, nem beszélve az orosz invázió esetén behívandó tartalékokról!

“Pénzhiány miatt nem volt elég puska vagy sisak a listán – mondta korábban Rahmanyin, egy újságírói kérdésre. Mindazonáltal rendkívül drága vastag törölközők és szovjet korszakból származó sugárzásérzékelő berendezések iránti beszerzési igénnyel is előálltak, amelyek pedig nem feltétlenül szükségesek. „Van egy kérdésem: OK, tegyük fel, hogy holnap kezdődik a háború, tényleg szükséged van ezekre a cuccokra?” – így Rahmanyin. A törölközőket és az érzékelőket eltávolították a listáról…

Ennek ellenére a katonaság előrelépett az elmúlt hét évben. Mikola Bielieskov, Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Intézete elemzője szerint 2014-ben a névleges, 120 000 katonából álló haderő töredékét tudta harcba állítani, a harckocsik lepényesek, a nagyobb légvédelem működésképtelen volt, és a 46 fős flottából mindössze négy MiG-29-es volt alkalmas.

Ma viszont Ukrajna képes bevetni 205 000 aktív katonája többségét, valamint működő, ha gyakran régies felszerelést is, mondja Bielieskov. A szovjet örökségből származó fegyveripar új rakétákat, megfigyelő drónokat és radarvezérelt tüzérségi képességeket fejlesztett ki. A probléma az, hogy a kormány még saját új fegyvereiből sem vásárolt eleget ahhoz, hogy felvegye a harcot Oroszországgal.

Ukrajna tehát kész a háborúra? A lap által idézett szakértő szerint igen is, meg nem is. Tulajdonképpen ugyanis folyamatosan hadban áll, mivel rendszeresek az összecsapások a szakadárokkal, és ezt jól kezeli Ukrajna, de egy esetleges orosz támadásra nincs felkészülve!

Két olyan tényezőt említenek, ami Ukrajna mellett szól; egyrészt rengeteg pénzbe kerül az ukrán határ mellett felsorakoztatni, és készültségben tartani az orosz csapatokat, másrészt pedig Putyin elnök olyan sokrétű és kiterjedt követelésekkel állt elő, hogy azok érdemi megtárgyalása akár éveket is igénybe vehet. Ezalatt pedig tovább lehet fokozni az ukrán haderő képességeit.

Michael Kofman, a CNA, a virginiai székhelyű agytröszt kutatási programigazgatója szerint bármilyen hadműveletben Oroszország először technológiai előnyeit használhatja fel az ukrán hadsereg távolról történő működésképtelenné tételére, eltüntetve annak légierejét, kifutópályáit, légvédelmét, lőszertárait, valamint parancsnoki és irányítási rendszereit olyan gyorsan és nagy fölénnyel, amelyre Ukrajna alig vagy egyáltalán nem tudna reagálni.

Előfordulhat tehát, hogy Ukrajna a most beszerzett és beszerzés alatt álló eszközöket sem tudná bevetni ebben az esetben.

„Az oroszoknak van ballisztikus rakétájuk, elektronikus hadviselésük, legújabb generációs repülőgépeik és minden más is.” – mondta Mikola Bielieskov. Ezzel pedig rátapintott a lényegre; amíg ezek az eszközök nem állnak rendelkezésre, sok esély nincs… Éppen ezért Olekszij Reznyikov védelmi miniszter amikor novemberben Washingtonban járt, azt mondta, hogy olyan csúcsminőségű berendezéseket kért, amelyekre Ukrajnának szüksége lesz az egyensúlyhiány orvoslásához.

Az amerikai rakéta- és légvédelmi rendszereket azonban nehéz lenne gyorsan szállítani és integrálni Ukrajnában való használatra, még akkor is, ha politikai döntés születne arról, hogy Amerika ilyen mélyen belekeveredjen egy esetleges Oroszországgal való konfliktusba.

Az Egyesült Államok azt állítja, hogy 2014 óta 2,5 milliárd dollárnyi katonai segélyt szállított Ukrajnának, de ez a kelet-ukrajnai fegyveresek visszaszorítását célozta, nem pedig egy teljes orosz invázió elleni fellépésre szánták, ennek megfelelően is állították össze azokat a bizonyos „csomagokat”.

„Más NATO-országok is nyújtottak segítséget és kiképzést, Zelenszkij mégis azzal vádolta Németországot, hogy megakadályozta a szövetség egészét abban, hogy több fegyvert biztosítson. Németország és Hollandia szerint viszont mindaddig, amíg fennáll a konfliktus veszélye Oroszországgal, a NATO nem adhat halálos fegyvereket Ukrajnának” – mondta Olha Stefanishyna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettes kedden az Interfax-Ukrajnának.

Ukrajna tehát önerőből képtelen megvédeni magát, a rendelkezésre álló források szűkösek, de azt sem jól használják, Európa (és részben az USA is) pedig ódzkodik attól, hogy olyan fegyvereket adjon Ukrajnának, amik kiválthatnák az orosz katonai agressziót.

Patthelyzet, amit Ukrajna nem képes megoldani, de talán az orosz-amerikai tárgyalások segíthetnek megoldani a helyzetet.

Ajánlott Cikkek