“Baj van Köpecen!” – A székely mártírfalu tragédiája
Az egykori faluháza, a mai kultúrotthon előtt áll az az obeliszk, amely Köpec 1848-as pusztulásának emlékét őrzi, néhai baróti Prázsmári István kő- és versfaragó műve 1901-ből. 1848 December 9. Fekete nap marad az amúgy sem boldog székely-magyar történelemben.
A történet szerint Heydte császári százados a Kányás-mezői véres ütközet után 1848. december 9-én hadisarcot rótt ki Köpecre, és megígérte, ha azt megkapja, senkinek sem esik bántódása.
A bíró a sarcot megadta, mégis, amikor a falu népe nyugovóra tért, az osztrák dragonyosok és a velük tartó szász és ágostonfalvi népfelkelők egyszerre több helyen felgyújtották a falut, és a pánikba esett lakosság soraiból a lehető legnagyobb kegyetlenséggel, nem nézve sem asszonyt, sem gyermeket, 51 személyt legyilkoltak – írta be az egyház halottas anyakönyvébe Zsigmond Ferenc, az akkori pap. A mészárlás következtében 106 gyermek maradt árván.
„A férfit hozzákötözték a fához, a feleségnek meg egy tálat nyomtak a kezébe, odaállították, hogy fogja fel a férjeura csorgó vérét” – írta visszaemlékezéseiben néhai baróti Balázs Béla. „A nőknek levágták az emlőjét. Ágakból font kerítések töviseivel szurkálták tele az áldozatok körmét. Akik tehették, télvíz idején elbujdostak a közeli Szénégető nevű erdőbe, mások pedig a tűz lángjánál, hozzátartozójuk halotti teteme mellett sírtak.” Ehhez és ehhez hasonló történeket lehetett hallani a még élőktől 1960 táján is, amikor a bányavállalat alkalmazottja lettem. A halottakat a hozzátartozók a kertekbe elföldelték, s az új lelkész azokat – egyenként, ahogy szokás – három hónap alatt temette el.
Egy kétségbeesett lovas futár vitte azonnal a veszedelem hírét Barótra. „Baj van Köpecen” – mondta, és azonnal összeesett. „Heydte báró! Czímeredbe / belevésve legyen, / Mint tartád meg adott szavad / a szegény Köpecen” – írta Köpecz 1848–1901 című versében a kőfaragó és versíró Prázsmári István. A tragédiát megelőző napon a harcban elesett áldozatokat tömegsírba temették, melyet egy emlékkopja jelöl a Keresztúttól Köpec felé tartó műút mellett.