Nagyjaink Történelem

Barényi Béla, a bogárhátú megalkotója

114 éve született az a magyar zseni, akinek rengeteg ember köszönheti életét, és aki megalkotta a XX. század egyik meghatározó (ha nem a legmeghatározóbb!) autóját a Volkswagen bogárhátúját (németül Käfer, hivatalos megnevezése VW Type 1). Sokan nem tudják, hogy nem Ferdinand Porsche alkotta meg ezt a járművet, de a magyar tudós, feltaláló bíróságon bizonyította igazát, majd jelképes, egy német márkás kártérítést kért. Legnagyobb találmánya mégsem ez!

Korai évek

Bécs mellett, Hirtenbergben született. Apja, Barényi Jenő (1866–1917) magyar katonatiszt, a pozsonyi katonai akadémia tanára, anyja Maria Keller, egy gazdag osztrák gyáros leánya volt. 1924-ben Bécsben gépészmérnök-technikumi tanulmányokat folytat, majd 1926-ban vizsgamunkaként hathengeres és 3600 percenkénti fordulatnál 50 lóerős teljesítményű motort épít: ebben az évben végzett a bécsi műszaki főiskolán, ezt követően különböző osztrák autógyárakban, a Steyerben, majd az Austro-Daimlernél, később az Adlernél folytatta pályafutását. Barényi baleseteket elemezve felismeri az alkatrészek, például a merev kormányoszlop veszélyét ütközéskor. Már ekkor erősen foglalkoztatta az olcsó népautó gondolata. Tervezett is egyet, munkáját 1929-ben közzétette, de nem szabadalmaztatta…

Az első tervek egyike

Bogár

A Ferdinand Porsche által 1936-ban bemutatott Volkswagen Bogár konstrukciója nagyon hasonlított Barényi terveihez, aki emellett erősen bírálta a “Bogár” merev, ütközéskor életveszélyes kormányszerkezetét is. Azért lett végül per a dologból, mert Barényit egyre több támadás érte, így kénytelen volt igazát bíróság előtt bizonyítani. 1955-ben végül megnyerte a pert, de azóta is csak kevesen vannak, akik neki tulajdonítják a VW Bogár megalkotását.

Az 1933-as autókiállításon bemutatkozott Standard Superior (Barényi & Ganz)

Azt pedig, hogy nem anyagi okok vezérelték a per indításakor , mi sem bizonyítja jobban, mint az egy német márkás kártérítési igény! Fontos megemlíteni, hogy Barényi nem egyedül készítette el autóit, és azoknak terveit. Ganz József már a kezdetektől fogva együtt dolgozott vele, és erősen valószínű, hogy Ganz személye – helyesebben zsidó származása – volt az oka annak, hogy végül Hitler az olcsó népautó gyártásával Porsche-t bízta meg. A szintén mérnök végzettségű Ganz ekoriban a Klein-Motor-Sport című magazin főszerkesztője volt, de 1933. májusában letartóztatta a Gestapo (azt állítva, hogy az akkor német kézben lévő Tatra gyárat zsarolta szabadalmai miatt), ezért a Hosszú kések éjszakája időszakának közepén távozott az országból. De ez már egy másik történet…

A Ledvinka-féle Tatra V570

Mercedes

Nézzük meg hát, hogy Barényi hogyan mentette meg – és menti ma is! – emberek ezreinek életét? A válasz az autók biztonsági fejlesztése! A második világháború idején már gyűrődőzónát, biztonsági kormányoszlopot és nyugalmi állapotban rejtett ablaktörlőt felvonultató tanulmányokon dolgozott. Az első szériagyártásban is megjelent ötlete az 1953-as W120-as “Ponton” padlólemeze volt, amely oldalütközés esetén nagyobb védelmet garantált. Eközben nagy erőkkel dolgozott a biztonsági utascella véglegesítésén is, amelyet 1952-ben sikerült szabadalmaztatnia. A W111 “Heckflosse” generációval jelent meg 1959-ben a biztonsági utascella sorozatgyártásban. A “trükk” az volt, hogy a hossztartók az utascella alatt egyenesen futottak, míg a jármű elején és hátulján íveltek voltak, így elvezették az ütközési energia egy részét. Ebben debütált a kormányütközőlap és a deformálódó kormányoszlop is.

A “Ponton” Mercedes

1959-ben az ő vezetésével már törésteszteket végeztek Sindelfingenben. Kezdetben kábelen futott az autó, amelyet gőzrakéta gyorsított. A borulás vizsgálatához dugóhúzórámpát használtak, és mivel nem léteztek még tesztbábuk, ezért a mérnökök maguk ültek az autókba. A valós tesztek elemzése vezetett a részleges átfedéses ütköztetéshez és a deformálódó akadályok alkalmazásához. Természetesen a fejlesztések Barényi Béla 1972-es nyugdíjba vonulása után sem álltak le, Sindelfingenben ma is évente körülbelül 500 töréstesztet végeznek.

1997-ben, kilencvenéves korában elhunyt Barényi Béla mérnöki zsenialitása abban rejlett, hogy gyűrődőzóna-elméletét húsz évvel azelőtt dolgozta ki, hogy lehetősége lett volna megvizsgálni az igazát.

Ajánlott Cikkek