Báró Perényi Zsigmondot nevezték ki Kárpátalja kormányzói biztosává április 28.

A cikk részlet FEDINEC CSILLA A KORMÁNYZÓ INTÉZMÉNYE KÁRPÁTALJA TÖRTÉNETÉBEN munkájából

Az 1939. évi 6.200. számú miniszterelnöki rendelet „a Magyar Szent Koronához visszatért kárpátaljai terület közigazgatásának ideiglenes rendezéséről” kimondta, hogy a Kárpátaljai Kormányzóság közigazgatása háromszintű: közigazgatási kirendeltségek, járások és az egyes települések. A kormányzóság élén a kormányzó áll, akit „a kárpátaljai területet érintő általános érdekű kérdésekben” a főtanácsadó által irányított, rendszeresen ülésező nyolctagú „véleményező és indítványozó bizottság” segít. A kormányzót, a főtanácsadót, a bizottság tagjait a miniszterelnök, a közigazgatási kirendeltségek vezetőit és azok helyetteseit a belügyminiszter, a községek képviselőtestületeinek tagjait pedig, kizárólag „a község férfi lakosai közül”, a főszolgabíró nevezi ki. A kormányzó jogköre megegyezett a vármegye élén álló főispán jogkörével, illetve ezen felül hatáskörébe tartozott a tanügyi igazgatás is, amit a vármegyék esetében a tankerületi főigazgató látott el.

„Századokon keresztül mi magyarok és ruszinok
együttműködtünk a kereszténységért és szabadságért“

A fenti rendelet leszögezte azt is, hogy ideiglenesen rendezi a kárpátaljai terület közigazgatását, ami addig marad érvényben, míg a „kárpátaljai önkormányzatról”, azaz autonómiáról törvény nem rendelkezik. Az államfő, vagyis Horthy Miklós kormányzó a miniszterelnök javaslatára nevezi ki, illetve menti fel a „kárpátaljai terület” kormányzói biztosát és főtanácsadóját, akik a miniszterelnök előtt teszik le a hivatali esküt. Mindkét hivatali személy székhelye Ungváron volt. A főtanácsadó az időszakban végig Ilniczky Sándor kanonok, felsőházi tag.

Az első kormányzói biztos báró Perényi Zsigmond, felsőházi tag, 1943 végétől a nyilas-hatalomátvételig a felsőház elnöke,16 koronaőr, ugocsai birtokos, aki a polgári közigazgatás bevezetésével vette át hivatalát, közel 70 évesen. A fényképek alapján átlagos alkatú, kopaszodó, ősz hajú, bajuszos férfi. A szent koronával kapcsolatos eseményeken készült fotókon díszruhában látható,
egyébként civilben járt.

Egy kárpátaljai csendőrségi naphoz kapcsolódó sajtóbeszámolóhoz mellékelt fényképen hosszú kabátot, kalapot viselt, görbebotra támaszkodott.17 Horthy Miklós saját kérelmére mentette fel 1940 szeptemberében. Perényivel kapcsolatban a legtöbbet emlegetett tény, hogy szintén Zsigmond nevű fiával együtt igyekezett segíteni a nagyszőlősi gettó lakóin.

arcanum