Hírek

Befagyasztás, korlátozás, szankciók, orosz fölény

A lakosság megrohanta a pénzintézeteket, a hrivnya értéke drámai mértékben csökkent, ezért Kijev korlátozza a készpénzhasználatot. Szakértők szerint az orosz haderő megközelítőleg fele vesz részt a támadásban, Oroszország volt londoni nagykövete pedig azt mondja, hogy szankciókkal nem lehet hatni az oroszokra, azok „lepattannak” róla…

Borítóképen: A volt szovjet tagköztársaságok pénznemei (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Robert Kalina (azeri manat), Szeder Laci (belarusz rubel), www.nbg.gov.ge /George Mel (grúz lari), Burumbator (kazah tenge), Tigran Mitr am (kirgiz szom), Tigran Mitr am (örmény dram) , Knyaz-1988 (orosz rubel), HistoryofIran (tádzsik szomoni), Knyaz-1988 (ukrán hrivnya), Burumbator (üzbég szom), Enlil Ninlil (türkmén manat), Tigran Mitr am (moldován lej), licenc: CC BY-SA 3.0)

A magunk részéről nem fogalmaznánk meg ilyen sarkos véleményt, de tény, ha az eddigi szankciók tényleg nem sokat ártottak, ellenben Oroszország egyre inkább berendezkedett az önellátásra. Sok területen ez sikerült is, de azért akad még olyan termékcsoport, aminek hiánya azért komoly károkat okozna az ország gazdaságának. Na meg; a háború nem olcsó „mulatság”…

Sajnos gyengülnek a közép-európai fizetőeszközök is, a nemzetközi piacokon pedig látható, hogy az orosz, vagy erős orosz érintettségű értékpapíroktól igyekeznek megszabadulni a befektetők. Sajnos ezek között vannak magyar cégek is…

„A Nyugat felháborodik, hoz majd mindenféle szankciókat meg egyebeket, mint a Krím-félsziget elfoglalása után 2014-ben. Aztán a Nyugat kezd majd felejteni, és vissza akar térni a normális üzletmenethez Oroszországgal, és pár év múlva ugyanott leszünk, ahol korábban.”

Ezt állítja Sir Tony Brenton egykori moszkvai brit nagykövet, és azt is elmondta, hogy az orosz vezetés számára fontosabb a biztonság, mint a gazdasági helyzet, ezért nem foglalkoznak különösebben a szankciók hatásaival, még akkor sem, ha tisztában vannak vele, milyen veszteségeket szenvednek.

A Guardian közben arról cikkez, hogy szakértők szerint az orosz katonai képességek mintegy fele lehet Ukrajnában, vagy a közvetlen közelében, az Ukránok pedig a légvédelem, és a légi támadóképességek terén szörnyen le van maradva. A szemben állók katonai és nem-reguláris létszámukat tekintve hozzávetőleg összemérhető; Oroszország 150.000 harcoló katonát csoportosított a térségbe, és mellettük még ott van 34.000 könnyűfegyverzettel ellátott szeparatista, ukrán oldalon pedig 125.600 fős hadsereg és 36.000 fő tartalékos.

Ez a számbeli különbség ellensúlyozható lenne azonos technikai felszereltség mellett, de a mostani erőviszonyokon inkább csak az tud javítani, hogy Ukrajnában állítólag van 300.000 olyan állampolgár, akinek van tapasztalata a keleti harcokban, közülük sokan csatlakozhatnak valamilyen fegyveres ellenálláshoz.

A legújabb feltételezés egyébként az, hogy Putyin nem szeretné az orosz csapatokat sokáig Ukrajnában tartani, „csak” a jelenlegi kormányt akarja kitessékelni a hatalomból, és – akár Belarusz mintájára – oroszbarát vezetést akar az ország élére. Ezt nem tudjuk, tisztán csak spekuláció, a helyzet olyan gyorsan változik, hogy az események sorában biztosan vannak rögtönzött elemek is.

Ajánlott Cikkek