Tájak/korok Történelem

Beloiannisz karácsonya

Beloiannisz: az egyetlen olyan görög település a világon, amit egy másik állam “alapított”. Alig ötven kilométerre Budapesttől, az M6-os autópályáról nyílegyenes út vezet a településre, ahol kétnyelvű felirat fogad; a gyakorlatlan szem elősre rovásírásnak vélné, de nagyot téved: a falu görög identitású lakói a mai napig ápolják a hagyományokat, ahogy azt a hófehéren tündöklő ortodox templom is mutatja. A görögök– rendszerektől függetlenül – mindig tiszteletnek és megbecsülésnek örvendtek Magyarországon, és ma is saját hagyományaikat követve tartják ünnepeiket.

Szóval ez az egyesek szerint kirekesztő ország valamiért nem vetette ki magából a görögöket. Hogy is van ez? A történet még a 1940-es években kezdődött, amikor a görög polgárháború miatt 120 ezren hagyták el Görögországot. Ahogy az már csak történni szokott ilyenkor… a britek és az amerikaiak beavatkoztak és ez döntően befolyásolta a belháború végkimenetelét. A kivándorlókat a volt szocialista országok fogadták be – nyilván elsődlegesen politikai okok miatt.

Magyarországra körülbelül 7000 görög érkezett, nagyrészt magukat kommunistának vallók (!), köztük 3000 gyerek. Akkoriban Magyarország komoly gazdasági nehézségekkel küzdött, de Görögfalván (ekkor még így hívták) rohammunkában készült egy- és kétszobás sorházak első lakói már 1950-ben költözhettek, egy évvel később pedig megnyílt az óvoda, az iskola, a tanácsháza, népbolt, orvosi rendelő meg az emlegetett pártház.          

A falu látképe madártávlatból

Az ugyan lehet, hogy az akkori pártállami vezetést politikai okok motiválták, de észre kell venni, hogy az 1952-ben egy koncepciós per „lezárásaként” több kommunista közt kivégzett Nikosz Belioannisz-ról elnevezett település lakói, és azok, akik az akkori ipari városokba, Miskolcra, Tatabányára, Budapestre kerültek, mind kitűntek szorgalmukkal, munkaszeretetükkel! Így soha nem volt kérdés, és egyáltalán nem volt problémás a beilleszkedésük.

Sőt, az, hogy Belioannisz a mai napig megtartotta identitását, annak köszönhető, hogy a többszöri repatriálási hullám, és a beköltözések okán csökkenő lélekszámú görög lakosságszám mellett a falu ma is görög identitású. Az ideköltözők bizony szeretettel ápolják a helyi görög hagyományokat, akkor is, ha nem görögnek születtek! Igen, a befogadás és a beilleszkedés nem egy nagy dolog, ha mindkét fél egyaránt elfogadja egymás hagyományait, és azonosan hozzájárul a közjóhoz!

Görög kenyérszegés ünnepség augusztus 20. tiszteletére

„A járvány közepette görög zászlós maszkot viselünk. A magyarok megtapsolnak bennünket az utcán. Volt, hogy ránk mosolyogtak. Azt mondták, azért, mert reményt adunk nekik a járvány nyomorúságában.”

– mondta a Fejér megyei görög település karácsonyáról Koranisz Laokratisz, az országgyűlés első görög nemzetiségi szószólója, aki 2014 és 2018 között töltötte be ezt a tisztséget.

A most 72 éves Laokratisz még Görögországban született, de anyanyelvét az óhazától távol is ápolta, és ma is folyékonyan beszéli. Mégpedig, mint mondja,

„Tanárainak köszönhetően, akik letették a fegyvert, és felemelték a krétát.” 

A szószóló elmonda még, hogy nem egyeztek bele, hogy a kormány átnevezze a településüket, amely ma is Nikosz Beloiannisz kommunista mozgalmár nevét őrzi. De elismerően szól arról, hogy – mint mondta:

„A magyarok tisztelik a görögöket, Orbán Viktor pedig támogatja a magyarországi nemzetiségeket.”

Ajánlott Cikkek