Hírek Mások írták Történelem Vélemény

Benes külügyminiszter fél a monarchia feltámadásától -Hogyan képzeli a jóvátétel megoldását

Érdekes cikkre leltünk éppen száz évvel ezelőttről, melyben Beneš-t idézik „Az Est” tudósítójától. Az akkori csehszlovák külügyminiszter nem csak félelmeiről számol be, hanem önleleplező kijelentéseket is tesz…

Borítóképen: Edvard Beneš

A Reconstruction in Europe január 4-iki számában Benes Ede (Edvard Beneš – a szerk.) cseh külügyminiszter Közép-Európa újjáépítéséről hosszabb Cikket irt. Az a véleménye, hogy jó újáépítésről rendkívül téves nézetek vannak forgalomban.

 – Nyugat-Európában — így érve többek között — gyakran találkozunk azzal a felfogással, hogy kár volt az osztrák-magyar monarchiát feldarabolni.

A monarchia, e felfogás szerint, szükséges gazdasági blokk volt Közép- Európában, ennek következtében ezt blokot ismét helyre kell állítani. Ezt úgy képzelik, hogy Közép-Európa kisebb államai valamilyen konfödércióba lépjenek vagy pedig vám- és pénzuniót létesítsenek egymás között.

A cseh külügyminiszter szenvedelmesen kel ki ez ellen a gondolat ellen. Szerinte a legnagyobb hiba volna, ha most új politikai szervezeteket akarnának felépíteni.

– Minden gyakorlati politikus tudja, — folytatja — hogy az efajta tervek közönséges illúziók, chimérák és fantazmagóriák. Soká, nagyon soká nem lehet ilyesmiről beszélni… Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a békeszerződések rendkívül nagy nyereséget biztosítottak az utódállamoknak. Bármilyenfajta egyesítés csak azt jelenthetné, hogy ebben az esetben ezeknek az utódállamoknál igen nagy áldozatokat kellene hozniuk…

Csak természetes tehát, hogy a közvélemény a legnagyobb aggodalommal néz az efajta gondolatokra. A közvélemény tisztában van vele, hogy bármifajta gazdasági közösség előbb-utóbb a politikai egységet is létrehozná.

Ezért, van oly hatalmas ellenzéke ezek a tervnek. Ezt az ellenkezést, semmiféle lélektani, erkölcsi vagy politikai eszközökkel legyőzni nem lehet. Nem szabad elfelejteni — a politika voltaképpen a lehetőségek tudománya és művészete.

(Benes külügyminiszter ezt az utolsó mondatot dúlt, betűkkel szedette cikkében, mintegy felhíva az olvasó figyelmét a gondolat értékére. Azt azonban nem említette meg, hogy ennek a gondolatnak nem ő, hanem Kossuth Lajos az apja)

Benes ezután amellett kardoskodik, hogy gazdasági szerződésekkel hozza-létra közeledést az utódállamok között. Majd így folytatja:

– A jóvátétel problémája Közép- Európára éppen olyan hatást, gyakorol, mint Németországra vagyis ameddig ezt véglegesen nem rendezik, újjáépítésről nem lehet komolyan beszélni. Hogy Közép-Európát újjáépíthessük, ehhez az első lépés a pénz értékének stabilizálása, de ez a stabilizálás addig el nem érhető, amíg a jóvátételt el nem intézték.

Mindenekelőtt tehát a jóvátételi összeget kell véglegesen megállapítani. Csak ezután lehet felhívni az államokat arra, hogy kezdjék, meg az újjáépítés munkáját, takarékoskodjanak a költségvetésben, adóztassák meg népeiket éppen úgy, ahogy Anglia, Amerika és Cseh-Szlovákia megadóztatja a maga alattvalóit.

Benes végül úgy gondolja, hogy a közép-európai államok válságát csak úgy lehet megoldani, ha jóvátétel, ha a jóvátételi összegek fizetésének valamilyen olyan módozatát eszelik ki, amely lehetővé teszi, hogy a fizető államok a fizetéssel a maguk gyarapodásán dolgozzanak. A győzők pénzt fognak kapni ugyanakkor a legyőzöttek is… (olvashatatlan szó – a szerk.).

A végleges megoldást pedig nem lehet addig elképzelni, míg az egész európai problémát meg nem markolják. Egyszerű tévedés azt hinni, hogy a közép-európai államok helyzete rosszabb, mint a győző nagyhatalmaké. Sem nem rosszabb, sem nem jobb. Ez a helyzet csupán függvénye az egész európai problémának. Minden ezzel ellenkező állítás tévedésen alapul.

Eddig a cikk, amihez mi inkább csak kérdéseket csatolunk:

  • Nem rímel valami a Reconstruction in Europe újság nevére?
  • Miért gondolja Beneš, hogy jóvátételre kell kötelezni a veszteseket, mikor ő maga állítja, hogy „a békeszerződések rendkívül nagy nyereséget biztosítottak”?
  • A „rendkívül nagy nyereség” nem tekinthető jóvátételnek?
  • Mi a különbség a föderalista és a „gazdasági szerződésekkel létrehozott közeledés” között?

A válaszokat az olvasóra bízzuk, mert biztosak vagyunk benne, hogy sokféle létezik.

Ajánlott Cikkek