Hírek Kárpátalja Mások írták

Beregszász polgármeste szerint, a gyűlöletet nem Kárpátalján szítják a nemzetiségek között

A rendkívül feszült ukrán–orosz viszony közvetlen kihatással van a kárpátaljai magyarok éltére. A diszkriminatív nyelv-, valamint az oktatási törvény, az önrendelkezés gondolatának elutasítása mind ennek tudható be – állítja Babják Zoltán, Beregszász polgármestere. A kárpátaljai politikus szerint a térségen belül hiába jó a többség és a kisebbség közötti kapcsolat, a kedélyeket máshonnan borzolják. krónikaonline.ro cikke

– Magyarországon beszélgetünk, ahová az ukrán karhatalom önkényeskedései miatt a kárpátaljai magyar politikusok ma már nem úgy járnak át, mint korábban. Mi ennek a háttere? – Egy pontosan meghatározott koordinátarendszerben dolgozom, és betartom azokat az előírásokat, amelyek alapján a munkahelyemet elhagyhatom. Ez nem teher, ez munkarend. Valóban van korlátozó jellege, hiszen egy polgármester nem ülhet be egyik percről a másikra a kocsijába, és nem intézheti a dolgát, jobban mondva a közösség dolgait. Léteznek bizonyos előírások, például jelentéseket kell írni arról, hogy mi az utazás célja. A hatalom azonban nem várja el, hogy az utazás tartalmáról is beszámoljak. – Hova kell eljuttatnia e jelentéseket? – A megyei közigazgatási, valamint a nemzetbiztonsági szervekhez. De ez nemcsak a beregszászi, hanem az összes ukrajnai közigazgatási egység vezetőjének esetében érvényes. – Függetlenként nyerte el a polgármesteri széket. Miért tartotta ezt fontosnak, hiszen a kisrégiót döntő többségben magyarok lakják?

“Míg Beregszászt fele-fele arányban lakják magyarok és ukránok, a bővített kistérségben valóban mi vagyunk többségben.”

Azért nem indultam pártszínekben, mert egyformán képviselem mind a magyar, mind az ukrán lakosságot. Magyar anyanyelvű vagyok, de Ukrajnában nem hagyható figyelmen kívül az ukrán tényező. A legutóbbi választásokon mintegy tízezer szavazattal választottak újra, a négy ellenfelem együttvéve összesen háromezer voksot gyűjtött be. És köztük volt magyar is, aki ukrán színek alatt próbált érvényesülni. – Az utóbbi években Ukrajna demokráciadeficittel küszködik. Azon túl, hogy mindez az átlagpolgárra is kihat, mennyire nehezíti meg egy magyar régió polgármesterének az életét? – Soha nem volt könnyű feladat egy város vezetése. A jó komfortérzéshez nem jóindulat, minőségi politika vagy beszédkészség, hanem mindenekelőtt sok pénz szükséges. Az abból származó megvalósítások nélkül nem tudjuk itthon tartani sem a magyarokat, sem az ukránokat. Ilyen szempontból a magyar határ közelsége legalább annyi hátrányt jelent, mint előnyt.

Az anyaországi mágnesek könnyen elszippantják az itteni munkaerőt csökkentve a térségünk mintegy húsz évvel ezelőtti potenciálját. Városvezetőként azért harcolok, hogy a beregszászi emberek ne akarjanak máshol dolgozni és máshol élni. El kell ismernem, e harcban egyelőre vesztésre állok, mert az önkormányzat nem tudja azokat a gazdasági feltételeket biztosítani, amelyeket szeretnénk. – Egyre többen rebesgetik, hogy a kárpátaljai magyarság a lélektani százezres határ alá süllyedt. Tényleg ennyire felgyorsult a fogyás? – Az utolsó népszámlálás szinte két évtizeddel ezelőtt volt. Elképzelhetőnek tartom, hogy van a realitása az állításnak, azt meg biztosnak, hogy már rég nem vagyunk 150 ezren. Mint ahogyan Ukrajna sem 48 millió lakosú állam, jó esetben 38. Szerencsére még nem lehet tömeges elvándorlásról beszélni.

“A családokból többnyire csak a férfiak próbálnak Magyarországon, Csehországban, Németországban, Hollandiában boldogulni. Hazahozzák ugyan a pénzt, de nem vállalnak szerepet a gyermeknevelésben, a házi munkában, számukra elértéktelenedik az otthon melegének fogalma.”

teljes cikk olvasható

Ajánlott Cikkek