Beszkárt ( BSZKRT ) megalakulása 1922 december 27.

Több mint egy évszázada, 1922. december 27-én jött létre a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT), közismertebb nevén a Beszkárt, amely alapvetően átalakította és centralizálta Budapest közösségi közlekedését. A város közlekedési rendszere addig számos kisebb cég és versengés által volt meghatározva, egészen 1918 novemberéig, amikor a főbb vállalatok egyesültek a Budapesti Egyesített Városi Vasutak (BEVV) alatt. Ez az egyesülés lényegében a közlekedési rendszer centralizálásának első lépését jelentette, amely egyetlen, a főváros által irányított entitás kezébe helyezte a közlekedési szolgáltatásokat.

A korábbi, fragmentált állapotban lévő közlekedési rendszer 1873-ban, Budapest egyesítésekor még igen kezdetleges volt. A széttagolt rendszerben három nagyobb vállalat versenyzett egymással: a Budai Közúti Vaspálya Társaság (BKVT), a Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamos Közúti Vasút (BURV) és a Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV). Az 1918-as egyesítés során létrejött BEVV négy évig működött, mígnem jogutódjaként megalakult a BSZKRT, amely hivatalosan 1923. január 1-jén kezdte meg működését.

Az új vállalat kezdetben főként a villamoshálózatot felügyelte, fejlesztette, és irányította. A BSZKRT idővel kiterjesztette fennhatóságát a többi közlekedési eszközre is, beleértve az autóbuszokat, siklókat, fogaskerekűeket, HÉV-eket, és később a trolibuszhálózat kiépítésébe is belevágott. Ez a folyamatos fejlesztés és bővítés jelentős mértékben hozzájárult Budapest közösségi közlekedésének modernizálásához és hatékonyságának növeléséhez.

Az elsődleges célkitűzés, hogy a Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSZKRT), ismertebb nevén Beszkárt, egységesítse és hatékonyabbá tegye a főváros közösségi közlekedését, jelentős fejlesztéseket hajtott végre a villamosközlekedésben. A cég 1926-ban, majd 1930-ban átszervezte a villamoshálózatot, modern járműparkot alakított ki és új kocsiszíneket épített. A fogaskerekű és a sikló is 1926-ban, illetve 1928-ban került a Beszkárt kezelésébe, tovább bővítve a vállalat hatáskörét.

1932-ben a Beszkárt bekebelezte a Budapesti Helyi Érdekű Vasutak Rt.-t, és ezt követően a buszhálózat fejlesztése következett. A vállalat irányítása alá került az összes buszjárat, új járművek beszerzését és új járműtelep, például a Kelenföldi telep létrehozását hajtotta végre. A fejlődés során a trolibuszhálózat kiépítésére is sor került. Az első trolibuszok 1933 és 1944 között Óbudán kezdtek közlekedni, ezt követte a pesti trolihálózat fejlesztése.

Azonban a II. világháború és a későbbiek politikai változásai a Beszkárt végét jelentették. 1949 szeptemberében a cég feloszlásához vezetett egy bonyolult “buszpanama”, amely az akkori politikai helyzet és a kommunista párt stratégiájának eredményeként bontakozott ki. A vállalat, amely korábban példaértékűen működött, hirtelen a politikai játszmák áldozatává vált, és 1949. szeptember 30-án megszűnt. Ezután a közlekedés ismét több részre szakadt, és csak 1968-ban alakult meg a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV), amely újraegyesítette a város tömegközlekedési rendszerét.

A Beszkárt emlékét a mai napig a neobarokk stílusban 1926-ban épült, Akácfa utca 15–23. alatti székház őrzi, amely egykor a vállalat székháza volt, és később a BKV központjaként funkcionált. Ez az épület a vállalat és Budapest közlekedésének hosszú történetének maradandó tanúja.

arcanum wikipedia