Hírek

Betlehemezés

A betlehemezés több szereplős, dramatikus játék, a karácsonyi ünnepkör egyik legnépszerűbb misztériumjátéka. A karácsonyi játékok legrégibb rétegét hazánkban is a latin nyelvű liturgikus jelenetek képviselik, amelyeket a 11. századtól kezdve a templomokban is előadtak. Középkori magyar nyelvű szöveg nem maradt ránk. A 17. és a 18. században főként iskolások és laikusok vallási előadásairól szólnak a tudósítások, az első magyar szövegek is a 17. századból származnak. A 19-20. századi betlehemes játékok részben az iskolák és a laikus vallási társaságok számára írt régebbi szövegek folklorizálódott változatai, részben pedig újabb keletű szövegek.
A betlehemezés fő kelléke a jászol vagy templom alakú Betlehem, melyben többnyire a Szent Család látható, valamint angyalok, állatfigurák. Általában kivilágítják és szent képekkel, színes papírral díszítik. Többnyire házilag, – néha asztalosok – készítik. A Magyar Népzene Tára II., Jeles napok kötete a betlehemes játékok fő típusait a földrajzi tájegységek (erdélyi, alföldi és felső-tiszai, dunántúli és felföldi típus) szerint csoportosítja:


1. A dunántúli típus szereplői rendszerint csak a pásztorok, néha angyal(ok) is. A pásztorjáték szerkezete a következő: beköszöntő; tréfálkozás az öreg pásztorral; adománygyűjtés. A szereplők gyakran antikizáló neveket viselnek, például a Titeris, Muksus a két pásztor, a harmadik, az öreg neve Koredo. Rajtuk kívül még egy szereplője van a betlehemesnek, az angyal.
2. A felföldi típusban az angyalokon, a fiatal pásztorokon kívül az öreg (Gubó, Jakab, Kubó, Kecskés) szerepel. Szerkezete: beköszöntő; tréfálkozás az öreg pásztorral; a pásztorok indulása Betlehembe; az ajándékátadás. Gyakori része a születéstörténet felolvasása vagy elmondása a Bibliából, valamint a pásztorok ajándékainak liturgikus módon történő felajánlása.
3. Az alföldi, felső-tiszai típusban az angyalokon, pásztorokon kívül a betyár vagy huszár és Heródes is szerepelhet. Jellegzetes cselekményrészlete a kérkedő és fenyegető szavak kíséretében történő perselyezés. Szerkezete: beköszöntés; betyár jelenet; néha Heródes jelenet; tréfálkozás az öreg pásztorral; adománygyűjtés.
4. Az erdélyi típusú betlehemes hosszabb lélegzetű, misztériumszerű, liturgikus és epikus elemekkel átszőtt 12-20 szereplős játék. Rendszerint elő- és utójátéka is van, előadása különösen nagy előkészületet, betanulást igényelt. Legarchaikusabb jelenetei a 17., 18. századig vezethetők vissza. Az angyalokon, pásztorok kívül szerepelhet Szűz Mária, Szent József, futár, király. Jellegzetes jelenete a szálláskeresés. Érdekessége, hogy a pásztorok állatálarcot is viselhetnek. Általában felnőtt férfiak, legények játszották, akik a játékot kellő komolysággal, liturgikus szolgálat igényével adták elő. Szerkezete: bekéredzkedés; szálláskeresés; pásztorok ébresztése; az öreg csobánnal, pakulárral folytatott párbeszéd; ajándékvitel; adománykérés.
A bábtáncoltató betlehemezés a betlehemezés egyik sajátos típusa. A kellékként hordozott Betlehem belsejében egy rövid bábjáték is bemutatásra kerül. Ennek a formának három táji központja ismeretes: Balaton környéki és zalai falvak, Esztergom környéke és a Felső-Tisza vidéke. Szórványosan másutt is előfordult, pl. Marosvásárhelyen (Maros-Torda vármegye). A bábokat a Betlehem alsó részében vágott járatban, alulról mozgatják. A bábok elnevezései vidékenként változók: angyal, ördög, Heródes, kéményseprő, halál, pásztorok, “Jutka”, “Marinka” női figurák és egy adománygyűjtő báb: dékán, Kismiklós. A bábok táncát, mozgását a szereplők énekkel kísérik. Jelentősége azért is nagy, mert ez az egyetlen népi bábjátékunk.
Kölcsén (Szatmár vármegye) az 1960-as évek közepéig négy bábuval jártak a betlehemezők: (angyal, pásztorok és a bábjátszató). A Heródes, ördög, halál és Hassel Jóska is szerepelt a játékban, azaz szöveget mondott.

Ajánlott Cikkek