Hírek

Bezzegéknél ég a világ…

…sütik már a rántott békát! Ha van mivel, és ha van miből! Egész Kelet-Európában tovább nőtt az infláció decemberben. Egyetlen kivétel Magyarország. Igaz, hogy még így is van alacsonyabb inflációs ráta a térségben, de nem z egyszeri adat, hanem sokkal inkább a trend számít! Nem véletlen, hogy a forint is látványos erősödést mutat!

Nem azt mondjuk, hogy nem lehet jobban csinálni (mindig lehet jobban és jobban!), de azt igen, hogy azok a kritikák, amik többek között Surányi Györgytől, meg Bod Péter Ákostól jöttek, igen gyorsan lelepleződtek. Mert bizony, amit most látunk az egy öngerjesztő folyamat lehet. Nem biztos, de lehet, nagyon is lehet!

A forint (és a zloty is) tavaly erősen túladott volt, és ez ellen nem is nagyon küzdött a jegybank (MNB), mert látható volt, hogy a kormány a 2021-es évet „elengedte”, azaz nagyon laza költségvetési politikát folytatott annak érdekében, hogy a lehető leggyorsabban a válság előtti szinten termeljen az ország. És persze volt egy adu a kezében, amit okosan használt, és használ ma is: a jegybanki alapkamat.

Abba most nem megyünk bele, hogyan függ össze az alapkamat és az infláció, elég talán annyi, hogy a növekvő inflációt fékezni lehet az alapkamat emelésével. Persze a rendszer sokkal bonyolultabb ennél, mi most csak azt jegyezzük meg, hogy az alapkamathoz természetesen hozzá kell igazítani a többi jegybanki eszközt is. És persze az sem baj, ha az állam lépései összhangban vannak a jegybank lépéseivel. Ami pedig különösen fontos itt is, az nem más, mint az időzítés, és a trend!

Az MNB fokozatosan emelte a kamatszintet, de annyira azért nem, hogy az hasson a forint árfolyamára, így kezdetben látszólag maga ellen dolgozott, mert a kamatemelések ellenére is nőtt az infláció, hiszen az importtermékek forintban kifejezett ára folyamatosan emelkedett. Igen ám, de ez fordítva is igaz!

Ha egy bizonyos szintet túllép az alapkamat (helyesebben az alapkamat és az infláció viszonya, illetve trendjei), akkor annak már forint-erősítő hatása van, ahogy azt látjuk is 2022-ben. Ne feledjük, hogy 2021-et még 370-es EUR/HUF szint mellett zártuk, míg ma már 354-es szinten áll a jegyzés. Mit jelent ez? Annyit, hogy az importtermékek más devizában kifejezett árát csökkenti a forint erősödése – ez pedig 2021 végéhez mérten az import-termékek ára forintban kifejezve 4,5%-kal csökkent!

Ugye nem kell mondani, hogy ez kihat az általános árszintre, így pedig abba az irányba hat, hogy csökkenjen az infláció. Ha igaz az, hogy decemberben tetőzött a pénzromlás üteme, akkor januárra már 5% körüli szintre érhetünk, utána pedig – öngerjesztő folyamatként – további csökkenést láthatunk.

Ez a lehetőség például nincs meg bezzegszlovákia esetében, náluk az euró bevezetésével nincs közvetlen ráhatás a deviza-árfolyamon keresztüli infláció-kontrollra, ugyanakkor bezzegrománia esetében adott a lehetőség, viszont tehetség híján nem sikerül egy ilyen „mutatvány”…

Izgalmas időszak következik tehát, mert nagyjából most dől el, hogy mennyire volt jó a stratégia. Még nem egyértelmű a kép, de az, hogy decemberben már nem emelkedett tovább a pénzromlás üteme, bizakodásra ad okot!

A két volt jegybank elnök pedig jobb ha kicsit utánaszámol annak, amit mondott!

Ajánlott Cikkek