Vélemény Vélemény-cikkeink

Biden első éve: Két szundi között egy kivonulás, na meg világadó és Hidegháború 2

Biden első éve nem volt éppen fáklyásmenet… Trump után mindenki arra számított, hogy egy unalmas öreg kerül az elnöki székbe, ehelyett azonban egy olyan figura vezeti a világ egyik nagyhatalmát, akinek sikerült még a mindig pincsi módjára az Egyesült Államok nyomába rohangáló Európát is felbőszítenie… Ez pedig igen komoly teljesítmény!

De kezdjük előbb a belföldi eseményekkel, mert ott is van bőven olyan elindított projekt, ami félkész állapotban van, de valahogy csak nem akar pont kerülni az ügy végére. Igen, az 1.900 milliárd dolláros nagy gazdaságélénkítő tervről van szó. A BBB (Build Back Better, azaz építsük vissza jobban) gigantikus vállalkozás, csak éppen előbb meg kellene szavazni.

Márpedig ez mind a mai napig nem történt meg, annak ellenére, hogy a terv már Biden beiktatása előtt kész volt. Így tehát eleddig éppen egy évet csúszik a dolog, közben pedig sikerült „feltornázni” az inflációt, ami annyit jelent, hogy az az egy évvel ezelőtti 1.900 milliárd dollár ma már bizony kevesebbet ér, na meg azt, hogy lassan okafogyottá válik megvalósítása, mert ha a mostani, 7%-ot közelítő infláció mellett még ezt a pénzt is a gazdaságra öntik, akkor nincs az a Fed elnök, aki megállítja a pénzromlást!

És akkor ezennel át is léphetjük a határt, mert – egyértelműen azért, hogy a nagy USA cégektől behajtható legyen némi adó, ami eddig nem… – úgy tűnik, hogy valamikor egyszer (persze, ez is egy félkész valami!) lesz egységes rendszerbe foglalt globális vállalati minimumadó. Hogy ez a feltörekvő gazdaságoknak nem jó? Ugyan már, Biden az Egyesült Államok elnöke, az ő felelőssége kizárólag az amerikai állampolgárokra, saját országára terjed ki!

A kötelesség tehát azt mondatja Biden-nel, hogy adózzon a világ, hogy azt az 1.900 milliárd dollárt valahogy össze lehessen kaparni végre!

Nem tudni, de az is lehet, hogy az eddig afganisztáni jelenlétre költött dollár-milliárdok megtakarítása is elég lenne ehhez, de azt ugye senki nem gondolja komolyan, hogy az Egyesült Államok katonai kiadásait át lehet csoportosítani mondjuk azért, hogy a kisebb vállalatokat, és a lemaradóban lévő társadalmi rétegeket támogassák?

Sajnos nem lenne elég, legalábbis a szakértők szerint az afganisztáni „kaland” 20 éve alatt „csak” olyan 1.000 milliárd dollárt „kellett” elkölteni. De ha mondjuk nem vonulnak be, hanem eleve szociális kiadásokra fordítják, nem lenne kevesebb homeless az Államokban? Még az is lehet…

De ha már itt tartunk, akkor megemlítjük, hogy az afganisztáni kivonulás Biden részéről egy olyan döntés volt, ami több millió embert sodort az éhhalál küszöbére, rengetegen keltek útra Európa felé, és – az előzetes figyelmeztetés ellenére! – a rendezetlen kivonulással a korábbi, afgán hatalmat a talibán úgy fújta el, mint üvegfújó a gyertyát…

Nem véletlen, a szövetséges államok vezető politikusai igen kemény kritikát fogalmaztak meg Biden-nel kapcsolatban, de legalább megtudtuk, hogy a NATO úgynevezettt konszenzusos döntése valójában csak annyit jelent, hogy az amerikai elnök dönt egyszemélyben be- és kivonulás kérdésében egyaránt…

Az afganisztáni kivonulás nem csak politikai hiba volt, hanem egyenesen büntetőjogi kérdéseket vet fel, de ezt a világon senki nem firtatja, mert ugye az Egyesült Államok elnök az mégiscsak az Egyesült Államok elnöke. De – mint azt Biden egyik első beszédében elmondta – az ördöggel is szövetkezik, ha arról van szó, hogy Oroszország, vagy éppen Kína ellen kell fellépni az Egyesült Államok érdekei érvényesítése céljából. Figyelem, itt nem az ördöggel szövetkezés a mondat hangsúlyos eleme, hanem az Egyesült Államok érdekei!

Márpedig ez az érdek amellett szól, hogy fenntartson Oroszország – és persze Európa! – közelében a folyamatos konfliktust, ezért az urán bohócakadémia vezetőjét ezerszer, meg még többször támogatásáról biztosította, és hol a NATO, hol pedig saját lekoszlott katonai eszközeit szállíttatja Ukrajnába, na meg gyakorlatozgatnak is rendesen…

Nagy volt a riadalom és a felháborodás, hogy az oroszok is tartottak erre fel egy hadgyakorlatot az ukrán határ közelében, a világ „haladói” kórusban átkozták Putyint.

Aztán jött a nyár, egy kis lazaság, és senki nem figyelte, hogy a gáztározókban nincs túl sok gáz, pedig Németország éppen gőzerővel üzemeli be a gázerőműveket, na meg a pandémia után a gazdaság is egy másik sebességfokozatba kapcsolt. Talán Angela Merkel mégis figyelt, és gyorsan összehozott egy háttéralkut, ami lehetővé tette az Északi Áramlat 2 befejezését (arra már nem maradt ideje a leköszönt kancellárnak, hogy elintézze, gáz is áramoljon rajta), cserébe pedig Németország d némi gazdasági segítséget az egyébként végtelenül lerongyolódott Ukrajnának.

Biden azóta nem aktivizálta magát a témában, csak úgy hetente kétszer megüzeni Putyinnak, hogy nagy baj lesz, ha megtámadja Ukrajnát, meg irgum-burgum és hasonlók.

Tehát ez az ügy is lezáratlan, de tegyük hozzá, hogy ez utóbbit Biden szándékosan hagyja nyitva, mert;

  • Jól jön az Egyesült Államoknak, ha Oroszország sokat költ hadgyakorlatokra.
  • Jól jön az Egyesült Államoknak, hogy ha történelmi csúcsra kerül a gáz ára, akkor tankerei mégiscsak Európa felé fordulnak Kína helyett.
  • Jól jön az Egyesült Államoknak, hogy ha Európáben konfliktus van, és a NATO védelméért könyörög.
  • Mert jól jön az Egyesült Államoknak, hogy beindult egy fegyverkezési verseny, hiszen ő a világ legnagyobb fegyver-exportőre.

Nos, igen… De mi van Kínával? Semmi különös, a sztori ugyanaz, csal pepitában, mint amit Ukrajna esetében láttunk. Ott van Tajvan, és ha már ott van, akkor azt is nagyon kell támogatni, és ugyanúgy szítani a feszültséget, majd pedig a fenti „Jól jön…” kezdetű mondatokat ide is beilleszteni.

Mi történt tehát Joe Biden első évében? Minden eddiginél mélyebbre taszította az Egyesült Államokkal szembeni bizalmat, és közben még a sérthetetlenség leplét is lerántotta országáról…

Ajánlott Cikkek