Bizáncot cserélte Budára: III. Béla, korának egyik leggazdagabb európai uralkodója

III. Béla (Esztergom, 1148 körül – Székesfehérvár, 1196. ápr. 23.): 1172-től 1196-ig király. II. Géza király másodszülött fia, két házasságából (I. Châtillon Anna, 2. Margit francia hercegnő) három fiú (Imre, András és egy ismeretlen) és két leány született.

Borítóképen: III. Béla és első felesége nyughelye a Mátyás-templomban (fotó: Thaler Tamás)

1163-ban bátyja, III. István és Mánuel bizánci császár közti megegyezés értelmében III. Béla a bizánci udvarba került. Mánuel utódjának jelölte. 1166-ban és 1167-ben Mánuel oldalán harcolt III. István ellen. Amikor 1169-ben Mánuelnek fia született, örökösödési joga megszűnt, eljegyzését felbontották és a császárné féltestvérét vette feleségül.

1172-ben, III. István halála után foglalta el a magyar trónt. A pápa hozzájárulásával 1173. jan. 18-án a kalocsai érsek koronázta meg. A hazatértekor vele szemben bizalmatlan főpapokat, köztük Lukács esztergomi érseket is következetes pápabarát politikájával hamarosan maga mellé állította.

Uralma elején öccse, Géza herceg fellázadt ellene, de börtönbe került. III. Béla Bizánccal Mánuel haláláig (1180) szövetségben állt, majd sikertelenül megkísérelte a császári trón elfoglalását.

Mánuel halála után megszállta Dalmáciát, 1180-82-ben és 1191-ben a dalmát városokért folytatott hadjáratot Velence ellen s a városokkal elismertette Magyarország fennhatóságát. Az 1187-ben hozzá menekült Vlagyimir fejedelem megsegítése és az orosz szkizmatikusok elleni harc címén 1188-ban elfoglalta Halicsot, ezt a hódítását hamar kénytelen volt feladni.

1189-ben Barbarossa Frigyes keresztes hadának átvonulásakor szabadon engedte öccsét, Géza herceget, aki csatlakozott a keresztesekhez.

Uralma idején erősen fejlődtek a nyugati, főleg francia-magyar politikai, egyházi és kulturális kapcsolatok (Anonymus Gestája), 1192-ben az ő szorgalmazására avatták szentté I. László királyt. Nagy birtokadományokat tett, s a feudális nagyurak hatalmát növelte néhány állandó udvari tisztség kiépítése is. Ugyanekkor a központi hatalom megerősödését szolgálta az állandó királyi kancellária szervezetének létrehozása.

III. Bélát Székesfehérváron temették el. 1848-ban felfedezett maradványait később a budai Mátyás-templomban helyezték el.