Hírek

Blinken körútja Afrikában kudarcra van ítélve

Legalábbis ezt állítja Jessica Donati és Gabriele Steinhauser a Wall Street Journal-ban megjelent cikkében. Az ok pedig nem más, min Szergej Lavrov orosz külügyminiszter július végi sikeres látogatása…

Boríítóképen: A globális élelmiszerválság-gócpontok térképe (forrás: flickr, szerző: allispossible.org.uk, licenc: CC BY 2.0) A kép illusztráció

Blinken augusztus 7-én három országot érintő afrikai körútba kezdett, mivel az Egyesült Államokban növekszik az aggodalom Oroszország kontinensre gyakorolt ​​befolyása miatt, valamint Lavrov legutóbbi utazása nyomán. A cikkben megjegyezik, hogy;

Az afrikai országok nem kívánnak csatlakozni Oroszország elszigeteltségéhez és kiközösítéséhez, és nem valószínű, hogy ezt a Moszkvával fenntartott jó kapcsolatok okán valaha is megteszik.

Márpedig Blinken útja, amely Dél-Afrikából indul, az amerikai tisztviselők magas szintű kontinensre tett látogatásainak hulláma közepette, azt az üzenetet kívánja közvetíteni, hogy Oroszország ukrajnai lépései felelősek az élelmiszerválságért.

„Ez egyfajta ébresztő volt” – mondta Brahima Sangafowa Coulibaly, a liberális beállítottságú, amerikai székhelyű Brookings Institution agytröszt munkatársa. „Az afrikai országok nem jelezték elsöprő étvágyukat a Nyugat retorikájának megvásárlására.”

Az olyan nagyhatalmak, mint Dél-Afrika, nem támogatták az ENSZ Oroszországot elítélő határozatait.

Az Afrikai Unió panaszkodott az európai vezetőknek, hogy nehezebbé vált az orosz élelmiszerexport kifizetése, amióta a legtöbb nagy orosz bankot eltávolították a Swift fizetési rendszerből.

Blinken körútját megelőzően – amely a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ruandában folytatódik majd – Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok ENSZ-megbízottjaként indult a kontinensre.

Thomas-Greenfield négynapos útja során többször is Oroszországot okolta az élelmiszerválságért, amikor magas rangú tisztviselőkkel és másokkal találkozott, a találkozókról szóló hivatalos nyilatkozatok szerint.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter július végén négy országba látogatott, és megköszönte az afrikai kormányoknak, hogy kimaradtak a nyugati szankciók kampányából az ukrajnai háború miatt.

Lavrov Európát és az Egyesült Államokat hibáztatta a magas élelmiszerárakért, és felajánlotta az orosz olaj eladását, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok figyelmeztetett, hogy az ilyen tranzakciók megszegik a nyugati szankciókat.

„Ha van Afrikában egy állam, amely érdeklődik olajunk iránt, ennek nincs akadálya” – mondta Lavrov Yoweri Museveni ugandai elnökkel tartott sajtótájékoztatóján.

Emmanuel Macron francia elnök július végén szintén Nyugat-Afrikában tartózkodott, ahol azzal vádolta Oroszországot, hogy a világ egyik megmaradt gyarmati hatalma.

„Afrika a globális befolyás körüli versengés terévé válik, ahol a különböző felek igyekeznek valóban megnyerni az afrikai államok szívét és elméjét, és bebizonyítani, hogy pozícióik előnyösebbek a kontinens számára” – mondta Gustavo de Carvalho, aki az afrikai kormányzás és diplomácia kutatás vezető kutatója a Dél-afrikai Nemzetközi Ügyek Intézetében.

Véleményünk szerint lehet azon vitatkozni, hogy ki és mi miatt emelkedtek az árak, és miért nem tudnak az afrikai államok megfelelő mennyiségben gabonát és energiahordozókat vásárolni, de a Nyugat nem képes megoldást kínálni, Oroszország pedig kifejezte szándékát arra vonatkozóan, hogy minden olyan terméket szállít, amire szüksége van az afrikai országoknak – és még az ár sem feltétlenül olyan magas, mint a világpiacon…

Nem érdemes azon filózgatni, hogy az előző gondolat mennyire moszkovita, avagy nem, csak tényeket közlünk, amikor megállapítjuk, hogy az orosz termékekre igen nagy szüksége van Afrika államainak.

Az pedig felér egy beismeréssel, hogy nem is olyan régen enyhítettek a mezőgazdasági termékekre vonatkozó szankciókon a nyugati hatalmak…

„A befolyás megnyerése nem lesz könnyű dolga Blinkennek” – így zárják a szerzők a cikket.

Ajánlott Cikkek