Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Ikarus az elején: „…termeli a magyar autók karosszériáit”

Szabolcs Fürjes 77
Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár 1949. február 8-án született meg a Repülőgépgyár Rt. (nem keverendő Weiss Manfréd-féle a Dunai Repülőgépgyárral!), az Uhri Testvérek autókarosszéria és járműgyár, valamint az Ikarus Gép- és Fémáru Rt. egyesülésével. Repülőgépek gyártásáról szó sem lehetett, az Ikarus viszont remekbe szabott hűtőket gyártott, a tudást később
Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

Az első magyar motorguri, azaz robogó!

Szabolcs Fürjes 76
„Az Erzsébet körúton, a Sör-szanatórium előtt hetek óta nagy embergyűrű vesz körül két kis motorosított rollert. Kis sárga karosszériáján rajta van tervezőjének a neve: Jéhn György” – írta az Autó-Motor 1948. évi 6. száma. Igen, a történet itt kezdődött! Pontosabban a magyarországi szál. Borítóképen: Az 1949-ben bemutatott 125 cm³-es robogó A Vespa születése 1946-ra nyúlik
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Az ötszázadik!

Szabolcs Fürjes 78
Bizony, 1893-ban a MÁV Gépgyára átadta ötszázadik mozdonyát is, amelyek az akkori kereskedelmi miniszter tiszteletére Lukács Béla névre kereszteltek. Magát a gépet is bemutatjuk, de talán lényegesebb, hogy akkor hol tartott a MÁVAG, hol tatorr az ország és milyen utat jártunk be, milyen utat járt be a gyártó, mire legyárthatta ötszázadik mozdonyát. Birítóképen: Az
Magyarság Tájak/korok Történelem

Lokomobil az állami gépgyártól

Szabolcs Fürjes 93
Melyik gyárról van szó? Nos ebben az időben a neve hivatalosan Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára (röviden: MÁV Gépgyár) volt, majd 1925-től vette fel a Magyar Királyi Állami Vas-, Acél- és Gépgyárak nevet, melyet röviden csak MÁÁVAG-nek neveztek ekkortól.  1892-ben vagyunk, amikor Magyarországon már voltak lokomobilok, sőt a Clayton-Suttleworth (a későbbi HSCS
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

A Vaskapu gépe: a sziklatörő hajó

Szabolcs Fürjes 80
Baross Gábor kereskedelemügyi magyar királyi miniszter 1889 júniusában pályázatot hirdetett az Al-Duna víz alatti víz alatti szikláinak eltávolítására alkalmazandó módszerekre és készülékekre. Erre a felhívásra érkezett Lauer János császári és királyi ezredesnek módszere – amit ki is próbáltak a jelentkezés előtt -, nevezetesen, hogy a sziklákra erősített robbanóanyagokkal
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Közlekedés, 1878 után tíz évvel

Szabolcs Fürjes 123
„Magyarországnak ma már olyan közlekedési hálózata van, mely, ha nem tökéletes is, ha nem olyan is, hogy további kiegészítést, vagy igazítást ne kívánna, de a szükségnek, sőt a fokozottabb követeléseknek is megfelel és nagy részében megoldja már ma azt a feladatát is, hogy az országon átvonuló világkereskedelemnek közvetítője legyen” – írták a lapok 1878 után […]
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

Borospincét szeretne? Mutatjuk, hogyan csinálja meg!

Szabolcs Fürjes 93
Persze arra nem mindenkinek van lehetősége, hogy borospincét építsen, arra meg talán még kevésbé, hogy megépíttessen egy ilyen meglehetősen költséges „jószágot”, de azt eleink pontosan tudták – hiszen évezredes tapasztalatok birtokában voltak – és szerencsére ránt is hagyták, hogyan kell megépíteni egy jó borospincét. Borítóképen: Hosszmetszet 1880-ban megjelent egy leírás
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

A négykerekű buktatókocsi

Szabolcs Fürjes 101
Sokan, sokfélét mondanak arról, hogy különböző korokban milyen módszereket alkalmazhattak annak érdekében, hogy az emberi erőt megsokszorozzák, és olyan építményeket hozzanak létre, amelyeket pusztán emberi erővel semmiképpen nem építhettek volna meg. Erre hozunk most egy érdekes példát. A szerkezet egyszerű és nagyszerű, jól megmutatja, hogy az emberi találékonyság hogyan
Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

Sziget a Mecsek déli lábainál: Pécs

Szabolcs Fürjes 100
Bár Pécs területén, a kelta és pannon törzsek lakta vidéken a 2. század elején a rómaiak alapítottak várost Sopianae néven, a település már a 4. századra tartományi székhellyé és a korai kereszténység egyik jelentős központjává vált, püspökséget 1009-ben Szent István király, az ország első egyetemét 1367-ben Nagy Lajos király alapította a városban (és lehetne még […]

Galéria

Logó