Kezdőlap Blog Right SidebarPage 165
Foci Magyarság Semleges Térfél Sport Történelem

Ahogy azt Móricka… Foci játékismertetés 1894-ből!

Szabolcs Fürjes 358
A lapdarúgás (igen, így „p”-vel!) már 1894-ben kopogtatott az ajtón, népszerűségének növekedéséről a lapok is beszámoltak. Az Ország-Világ 1894 február 11-én megjelent számában Bodon Károly dr. számol be a játékról, és annak – általa ismerni vélt… – szabályairól. Borítóképen: Játékelemek képeken az idézett cikkből – ez láthatóan tényleg futball Van bőven
Magyarság Történelem

Tibetiek, hunok, magyarok

Szabolcs Fürjes 1697
A teljes cikkben egy tibeti lámával folytatott beszélgetést idézünk. Cey-Bert Róbert Gyula: A sólyomember visszatér című könyvében (Püski, 2006) szó esik egy tibeti lámával folytatott beszélgetésről. Az alábbi szemelvények a fenti könyv részletei. Borítóképen: Tibeti szerzetesek alkotnak A reggeli után Cering láma elmondta, hogy nagy tisztelője Kőrösi Csoma Sándornak,
Magyarság Minden más Nagyjaink Sport Sport Történelem Történelem Videók

Melbourne-i vérfürdő: Revans? Lelkiismeretfurdalás?

Szabolcs Fürjes 777
A melbourne-i vérfürdő a vízilabda történetének leghíresebb összecsapása, amelyet Magyarország és a Szovjetunió válogatottja vívott a melbourne-i olimpián, egy hónappal az 1956-os forradalom leverését követően. Az eseményt a mindenki által ismert politikai előzmények miatt elszabaduló indulatok jellemezték a medencében és a nézőtéren is. Borítóképen: Zádor Ervin a
Hírek

Akiért ma a harang szól – Csurka István

József Kolárik 339
Csurka István (Budapest, 1934. március 27. – Budapest, 2012. február 4.) kétszeres József Attila-díjas író, dramaturg, politikus. Irodalmi munkásságát elsősorban drámaíróként folytatta. A rendszerváltás hajnalán a monori találkozó vitaindító előadását ő tartotta „Új magyar önépítés” címmel, illetve aktívan részt vett a lakiteleki találkozó munkájában is, a Magyar Demokrata
Magyarság Történelem Történelem Videók

Asztalhoz Magyar! A köménymag, a gyógyító fűszer

Szabolcs Fürjes 346
Néhány élelmiszer történész úgy gondolja, hogy a köménymag lehet az egyik első fűszer, amelyet valaha használtak az európai régióban, mivel a köménymagot a svájci ősi tólakások régészeti ásatásaiban is megtalálták. Márpedig ez a kultúra Kr. e. 6000-ig létezett… Borítóképn: A kömény Erre akár lehetne azt mondani, hogy legalább részben feltételezés, de az első írásbeli
Magyarság Történelem Történelem Videók

Különleges népszokás: Bárányles

Szabolcs Fürjes 331
A bárányles népszokás a Zengőalján, Hosszúhetényben, a zarándoklat egy nagyon ritka fajtája, hiszen csak férfiak vehetnek benne részt. Borítóképen: Tűz Húsvét vasárnap hajnalán, még sötétben a hosszúhetényi férfiak felmennek a Zengő hegy oldalában álló kereszthez. Még virradat előtt oda kell érniük: ott tüzet gyújtanak, énekelnek, beszélgetnek és együtt várják a
Hírek

A Héttorony utolsó magyar rabja – Esterházy Antal kuruc tábornagy

József Kolárik 1029
Apja halála után már 8 évesen elnyerte a pápai főkapitányságot. Fiatalon Esterházy Pál nádor udvarában nevelkedett, majd belépett a császári-királyi seregbe. 1697-től kapitányi rangban harcolt a török ellen, 1702-ig fokozatosan jutott előre a ranglétrán az ezredességig. Közben 1698. szeptember 19-én török hadifogságba esett, s csak a karlócai békével szabadult 1699.
Magyarság Nagyjaink Történelem

“Ember maradt a vérzivatarban” – Koszorús Ferenc posztumusz vezérezredesre emlékezünk

József Kolárik 419
Koszorús Ferenc (Debrecen, 1899. február 3. – Arlington, Virginia, 1974. március 8.) magyar katona. Legismertebb haditette az ún. „csendőrpuccs” megakadályozása 1944. július 6-án, mely lehetővé tette a budapesti zsidóság deportálásának leállítását. 1991. március 15-én Göncz Árpád köztársasági elnök posztumusz vezérezredessé léptette elő.
Hírek

Akiért ma a harang szól – Bitskey Tibor

József Kolárik 1193
Bitskey Tibor (Rákoskeresztúr, 1929. szeptember 20. – Budapest, 2015. február 2.) a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművész, érdemes művész. Bitskey Lajos és Altziebler Erzsébet gyermekeként született. 12 éves koráig Rákoskeresztúron élt. A Bulyovszky

Galéria

Logó