Hírek

Bloomberg: Csúcson a gáz és a kukorica ára Egyesült Államokban

Bár az Egyesült Államokban negyven éves csúcsra ugrott az infláció, úgy tűnik, nincs vége a dolognak, ugyanis a gáz ára elérte a 2008-as csúcsot, míg a kukorica a 2012-es rekord közelébe ért. Érdekes jelenség, hiszen az Egyesült Államok saját gázkitermeléssel rendelkezik, önellátó, sőt exportőr, ahogy egyébként a kukorica esetében is!

Borítóképen: Kukorica pattogatott kukoricához, Magyarországról (forrás: commons.wikimedia.org, szerző: Andrew Butko, licenc: CC BY-SA 3.0) A kép illusztráció

Elsőre tehát nem lenne logikus, hogy ilyen magasságba emelkedjenek az árak, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy van két olyan ok, ami mégis árnövelő hatású: a kukorica esetében az a tény, hogy Egyesült Államok, Argentína és Brazília után Ukrajna a negyedik legnagyobb exportőr a világon, a gáz esetében pedig a szankciók emelik az egekbe az árakat… Ráadásul utóbbi áremelkedése visszahat az előbbi árára is!

Az egyre nyilvánvalóbb, hogy az ukrán kukorica export idén nagy valószínűséggel kiesik, mert a termés várhatóan jelentősen visszaesik, az orosz szankciós lépések pedig minden bizonnyal még sokáig fennmaradnak.

Fontos megjegyezni, hogy az áremelkedés nem mindenki számára rossz hír! Az üzletnek ugyanis két résztvevője van, a vevő és az eladó! Amikor vágtatnak az árak az eladó/termelő nyer az ügyön, a vásárló/fogyasztó pedig veszít… Ez a végtelenül egyszerű matek.

És az is végtelenül egyszerű képlet, hogy az árak emelkedése az USA termelőinek kifejezetten jól jön (különösen a gáz esetében, mert a palaolaj/palagáz kitermelési költségei jóval magasabbak, mint a hagyományos technológiáké), de természetesen a kukorica termelők és kereskedők is busás hasznot vághatnak zsebre.

Igen ám, de mi van az amerikai fogyasztóval, aki – persze az állam végtelen eladósodása mellett… – fogyasztásával fenntartja az amerikai gazdaságot?

Nos, ő most azt tapasztalja, hogy újra eltolódnak az arányok; korábban „csak” a technológiai szektor volt a megtermelt nyereség aránytalan haszonélvezője (a nemzetgazdasági, avagy a globális piacon aránytalanul sok nyereséget tettek zsebre, miközben az államoknak – azaz a közösségnek – adó formájában nem sokat hagytak meg…), most viszont felzárkózik az élelmiszeripar egy ágazata is ehhez, a gázipar szereplőivel egyetemben…

Igen, jól sejti a kedves olvasó, ez nem más, mint a lobbik tevékenységének eredménye, annak a lobbinak, aminek az érdeke nem más, mint a minél nagyobb jövedelem megszerzése.

De van egy komoly bökkenő! Most (még) Washington akár örülhet is, mert a magas infláció leértékeli az állam adósságát is, ugyanakkor ez még nem jelenti azt, hogy a szinte végtelennek tűnő eladósodás folyamatát akár csak átmenetileg is képes lenne megfordítani!

Az Egyesült Államok már így is túl sok pénzt pumpált az ipari lobbiba… És az most még többet kér!

Ajánlott Cikkek