Hírek

Boldog Születésnapot Ferencváros!

Ferencvárosi Torna Club, vagy röviden FTC budapesti sportegyesület és labdarúgócsapat Budapest IX. kerületében.

„Új football-egylet a fővárosban! A ferenczvárosi ifjak körében mozgalom indult meg a football-egylet iránt. Az alakuló gyűlést 1899. április 16-án este tartják az Üllői úti Gutgessel vendéglőben„” – a Sport-Világ újság adott hírt minderről egykoron.

Érdekesség, hogy a klub további működéséhez szükséges anyagiakat egy, az ebből az alkalomból megszervezett bál bevétele biztosította. Rövidesen a ferencvárosi tagok saját maguk megépítették az FTC első sportpályáját a külső Soroksári úton. 1900. december 3-án hivatalosan is megalakult az FTC „football-szakosztálya”.

Ferencvárosi Torna Club (FTC, Fradi) 1899. május 3-án alakult, első elnöke dr. Springer Ferenc volt. A klub színe: zöld-fehér. Az egyesület címerében az öt zöld és négy fehér csík Budapest IX. kerületét, a Ferencvárost szimbolizálja. Az egyesületi emblémán lévő- zöld pajzsban elhelyezett egymáshoz fordított három E-betű- az egyesület jelmondatára utal: Erkölcs, Erő, Egyetértés. A labdarúgó szakosztálynak külön címere is létezik: 1928-ban, a profizmus kezdeti éveiben Manno Miltiades tervei alapján készült. A jelvény fő alakja egy bronz turul, a karmai között egy futball-labdát szorongat. A futball-labda körül zöld-fehér színekkel pajzs látható, benne Ferencváros felirattal, arany vagy zöld betűkkel.

Az egyik legemlékezetesebb az 1931-32. évi 100%-os bajnokság, amelyet csak győzelemmel, tehát döntetlen és vereség nélkül zárt a Ferencváros.A magyar labdarúgás történetében erre csak a BTC volt képes az 1901. évi első bajnokságban, de Európában is kevés az ilyen bravúros szereplés.

1899-es alapítása óta 32 alkalommal avatták magyar bajnokká, 23 alkalommal hódította el a Magyar Kupát, illetve egy alkalommal, 1965-ben az olasz Juventust legyőzve nyerte meg az Európa-liga és az UEFA-kupa elődjét, a Vásárvárosok kupáját. 1975-ben a második helyet szerezte meg a kupagyőztesek Európa-kupájában. 1995-ben első magyar csapatként a Bajnokok Ligája főtáblájára, 2004-ben az UEFA-kupa főtáblájára jutott, 2019-ben pedig az Európa-liga főtáblájára. 2020-ban egyedüli magyar csapatként második alkalommal is a Bajnokok Ligája főtáblájára jutott. Ezek alapján mind hazai és mind nemzetközi szinten a legtöbb sikert elérő magyar labdarúgócsapat. Egyedüli magyar csapatként rendelkezik Aranylabdás játékossal Albert Flórián személyében.

Teljes nevének (Ferencvárosi Torna Club) használata a köznyelvben ritka, gyakori az FTC és a „Ferencváros” rövidítés, ugyanakkor még gyakrabban hallani a Fradi becenevet, ez utóbbi a német eredetű Franzstadt köznyelvi rövidülése. Néhány szurkoló s újabban már a média is gyakran használja említésükre mezszínüket, így szokták őket „zöld-fehéreknek” vagy „zöld sasoknak” is nevezni.

Szurkolói a legrégebben szervezetbe tömörült szurkolói csoportosulás a “B – közép”

A labdarúgó mérkőzések a kezdeti időszaktól vonzották a nézőket, mai szóhasználattal a szurkolókat. Így volt ez az 1900-as évek elején az FTC, a „Franzstadt” meccsein is.

A zöld-fehérek nem csak a IX. kerület munkásait, kispolgárait, tisztviselőit vonzották meccseikre, hanem előbb a szomszédos kerületek – elsősorban a Józsefváros – társadalmát, majd a Fradizmus fokozatosan átterjedt az egész fővárosra. Méretileg csak az MTK szurkolótábora közelítette meg a Fradi-drukkerek számát. (A későbbi nagy csapatok – az Újpest, a Kispest – bázisa akkor még a fővároson „kívüli” volt, a Vasas pedig csak jóval később lett – elsősorban az angyalföldi – munkásság népszerű első osztályú csapata.)

A Fradi-drukkerek kisebb csoportjai alkalmanként összejöttek egy-egy ferencvárosi kisvendéglőben sportbaráti beszélgetésekre, iddogálásra. Az akkor már Fradinak becézett profi Ferencváros szurkolóinak első „hivatalos” tömörülését a „B” tribün előtti állóhely drukkereiből Radványi Pál alapította meg 1928-ban. Ez volt a legendás „B-közép”, amelynek tagjai a felezővonalnál, a Radványi Pál által tartott zászló közelében álltak minden hazai meccsen. A mérkőzések kezdetén, a játékvezetői sípszóval egyidőben mindig felhangzott a zászlótartó érces hangján: „Fiúk, háromszoros éljen a Fradinak!”. Erre mindig több száz torok reagált: „Éljen, éljen, éljen!

Radványi Pál egyébként a szurkolók szóvivője is volt, majd később az amatőr FTC titkára, még később az igazgatója lett. Miután 1933-ban, tragikus hirtelenséggel, hashártyagyulladásban elhunyt, emlékét a szurkolók a „B” tribün mellvédjén elhelyezett bronz mellképes márvány emléktáblával (képünkön), valamint a Radványi-díjjal ápolták, amelyet öt éven át adtak át az év legjobb ferencvárosi sportolójának. Az öt Radványi-díjas sportoló sorrendben: dr. Sárosi György, Szigeti Lajos, Toldi Géza, Tánczos Mihály és Korányi Lajos.

1937-ben a KK-diadal római döntőjéről Sárosi dr. egy bambusz zászlórúddal tért haza, amelyet a „B-középnek” adományozott. Ettől kezdve – egészen 1950-ig – ezen az összeszerelhető zászlórúdon lobogott a „B-közép” zöld-fehér zászlaja.

A „B” tribünnek az 1970-es években történt lebontásakor a Radványi Pál emléktáblát is eltávolították. Az FTC Baráti Kör 2009-es közgyűlésén Hélisz József főtitkár hivatalosan is kérte az FTC vezetését, hogy a megépítendő új stadionban ezt az emléktáblát állítsák helyre és helyezzék el.

A „B-közép” mintájára a profizmus évei alatt az „A” lelátó oldalánál levő játékoskijáró melletti állóhelyen is „működött” egy szurkolói csoport, az ún. „Budai B-közép”.

Amikor az 1930-as években ifj. Springer Ferenc dr., az alapító elnök fia vezető szerephez jutott a Ferencvárosban, megalapította az FTC Baráti Társaságot. Ez a „B-középnél” szervezettebb volt, elsősorban szintén a B-oldali szurkolókból verbuválódott, nem csak az álló, hanem már az ülőhelyi részekről is. Vezetői Koromczay Lajos és Zsilka Sándor voltak. Ezen Baráti Társaságnak két tag ajánlása mellett csak az lehetett a tagja, aki egy évig már rendszeresen járt a mérkőzésekre és magatartása ellen kifogás nem merült fel. A Társaság tagjai az idegenbeli mérkőzésekre is elkísérték a csapatot. A Társaság kibővített vezetősége minden péntek délután a József körúti Bandl étterem különtermében együtt volt a labdarúgócsapat tagjaival. A Társaság tagja volt Woggenhuber Oszkár, az első Fradi-induló szerzője, a Ferencváros „igrice”.

Ajánlott Cikkek