Buda, Óbuda, Pest – életképek Budapest előttről
„ÓBuda olly természetesen összefüggő egészet képez Buda vára ’s városával, hogy csak igazgatási és törvényszéki tekintetben lehetnek egymástól elválva, nem pedig orvosiban. És valóban, a’járványok és más betegségi alakok, valamint a’ korszülő okok is akadálytalanul vándorolhatnak át Óbudáról Budára és megfordítva” – olvasható a Figyelmező 1840. december 8.-án megjelenő számában. Valóban így volt?
Borítóképen: Joseph és Peter Schaffer: Buda és Pest városképe, 1787-ben. A kép előterében a Víziváros fölötti szőlőskertek láthatók. A hajóhíd budai hídfője láthatóan a Tabánban ér partot
Talán furcsának hat, de amit a Schedel és Vörösmarty által jegyzett kiadvány állít, nem teljesen igaz. Tény, hogy a Buda és Óbuda közötti közlekedésnek nem volt érdemi akadálya, ugyanakkor látni kell, hogy akkoriban bizony a mai Margit híd és a Császár–Komjádi Sportuszoda közötti területen csak a mai Árpád fejedelem útja volt az egyetlen összekötőkapocs, mellette pedig hiányosan álltak házak.
Ettől még – hiszen az idézett írás leginkább orvosi, járványügyi szempontokat vizsgál – igaz lehet, hogy orvosi szempontból nem volt elkülöníthető a két település, de az is igaz, hogy…
A Duna jobb partján található Rózsadomb, Szemlőhegy, Mátyáshegy és a Remetehegy-Táborhegy páros sem volt lakott terület!
Tudni kell, hogy Buda és Óbuda fejlődése jelentős lemaradásban volt Pesthez képest a reformkorban, hiszen adottságai közel sem voltak olyan jók, mint Pestnek. A félreértések elkerülése végett; fekvése dimbes-dombos tájai gyönyörűek voltak, a kies területen minden bizonnyal jó kirándulásokat lehetett tenni, ugyanakkor a nagyobb építkezésekhez – a palotáktól a bérkaszárnyákig – Pesten minden feltétel jobb volt.
Kivéve talán azt, hogy – csatornázás híján… – Pest nem volt éppen illatos hely, és ha már járványügyi kérdéseknél járunk, meg kell jegyezni, hogy egészségi szempontból sem volt a legmegfelelőbb! Bármilyen furcsa is, de a csatornák ugyan épültek 1847-től, de ezek ötletszerűek voltak, nem volt átgondolt terv a város egészét tekintve!
1869-ben egy angol mérnök, Sir Joseph William Bazalgette készített átfogó tervet a bal parti csatornákra, amit Reitter Ferenc 1873-ban budai tervekkel egészített ki. A később megvalósult hálózat alapkoncepciója tulajdonképp ez volt, ez a tervezet jelölte ki a főgyűjtők irányát.
De ez még csak terv volt, a tényleges döntés az építkezést illetően csak 1887-ben született meg, és az 1900-as évek első évtizedére valósult meg!
Igen ám, de mi volt Óbudán, és általában mi volt a Budai dombokon? Város az nem, ez teljesen biztos, hiszen például…
A mai Margit híd budai hídfőjétől – ha a Rózsadomb irányába haladunk felfelé -, csak a Margit utcáig találunk beépített területet, míg délebbre csak a mai Mechwart liget feletti terület volt beépítve…
Óbudán pedig a szőlők mellett téglagyárak sora működött, és a mai Árpád híd budai lehajtója (Szentlélek tér) körül volt egy előkelőbb része Óbudának, a Flórián tér és a Filatorigát területén voltak szegényes, földszintes házak, melyekben a szőlőket művelők, de leginkább a téglagyári munkások laktak.
Figyelem, ez már az a kor, amelyben már Budapestről beszélhetünk, hiszen az 1873. november 17.-én jött létre, de meg kell jegyeznünk, hogy ekkor még csak a Széchenyi lánchíd volt az állandó összeköttetés, ugyanis a Margit híd is csak 1876 körül készül el…
