Budapest egyik “fazonszabásza”, a talán kevéssé ismert Senyei Károly
Senyei Károly szobrászművész nevét talán kevesen ismerik, pedig korának meghatározó alkotója volt Stróbl Alajos, Zala György és Fadrusz János kortársaként. Szobrai megtalálhatók Budapest számos pontján: a Budavári Palota udvarában, a Hősök terén vagy a Vigadó téren.
Borítóképen: Triga, (ex)Néprajzi Múzeum
Az 1880-as évektől az első nagy háborúig terjedő időszakban Budapest jelentős fejlődésen ment keresztül, és ez a fejlődés magával hozta azt, hogy…
Igen sok új alkotás kerülhetett épületekre, közterekre, melyeket akkoriban alakítottak ki, vagy építettek.
Ma már egyáltalán nem szokás képzőművészeket, szobrászokat alkalmazni épületek megjelenésének kialakítása során, de ez nem volt mindig így. Szerencsére!
Az első nagy szobrászgeneráció az 1850-es években született tehetségekből állt össze, talán legidősebb alakja pedig az 1954-ben született Senyei Károly volt.
Tagja volt ennek a generáviónak Stróbl Alajos (1856–1926), Zala György (1858–1937) és Fadrusz János (1858–1903) is, utóbbi 45 évesen hunyt el, de így is teljes életművet hagyott hátra
Senyei Károly Újpesten született, Budapesten, Bécsben és Münchenben tanult, 1886-ban költözött Budapestre. Elsősorban zsáner- és épületdíszítő szobrokat készített. Számos művet készített a budavári királyi palota számára, ezek: a főhomlokzat timpanonjának szoborcsoportja (sajnos elpusztult), az Oroszlános udvarban Háború és Béke, a dunai homlokzat előtt Halászó gyerekek kútja (1900 körül), a Habsburg-teremben III. Károly-, Mária Terézia-, I. Ferenc József-, Erzsébet királyné-mellszobor, a nádori kriptában: gyermeksírokon angyalkák.
Budapesti köztéri művei közé tartoznak: Ürgeöntő gyerekek kútja (1896, Vigadó tér), gr. Buttler János (1903, a Ludovika Akadémia parkjában, 2005-től a Hadtörténeti Múzeum udvarán), gr. Pálffy János (1905, Körönd, lebontva, raktárban áll), a Műegyetem főbejárata előtt négy allegorikus alak (1908, elpusztult). Legjobb művei közé sorolják a volt Kúria (ma Néprajzi Múzeum) oromzatán álló Trigát, a Millenniumi emlékmű I. (Szent) István (1911) és II. Endre (1912) szobrát. Szobrai közül több a budapesti Kiscelli Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában áll.
