Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Budapest tetején: az egykori Gyopár-szálló

„Egykoron a hadvezér aranytól ragyogó köntösben lovagolt a csapatok élén, ma ugyanazt a célszerű és kényelmes zubbonyt hordja, mint a legénység. Csak természetes, hogy ez a ház, az otthon építésében is jelentkezik. <…> A házat nem vagyoni, avagy társadalmi helyzetünk megjelentetésére építjük, hanem többnyire olyannak, hogy életünket, kényelmünket és egészségünket minél jobban szolgálja” – írta a Tér és Forma című lap a Gyopár-szálló elkészülte idején.

Borítóképen: Déli és nyugati nézet, az északi és nyugati falsíkok terméskő burkolattal – 1943

A lap úgy folytatja, hogy Fischer József építészetében is megjelenik ez az irány, méghozzá egy olyan korban, amikor sokan olyan házakat építettek, amelyek a régmúltat idézték, vagy egyenesen másolták, hogy ezzel maguknak, családjuknak egyfajta veretes múltat kreáljanak…

Vendégek az étteremhez tartozó teraszon – 1943

Abban az időben a Fischer József által tervezett épületekre sokszor azt mondták, hogy nincs benne tradíció, míg erre az ellentábor úgy replikázott, hogy ebben az esetben éppen az akkor tradicionálisnak tekintett, 18. században épített oszlopsoros nemesi kúriák építőiről is el lehetett ezt mondani, akik pedig az akkor általános, a parasztházakhoz hasonló lakokat cserélték le kúriáik reprezentatív épületeire.

Utóbbi tábor azt is fennen hangoztatta, hogy a hazai – mint általában az európai – építészetre mindig is jellemző volt a változatosság és a frissesség. A magyar építészet pedig korábban is támaszkodott az európai építészet új törekvéseire, de mindig úgy, hogy azt a maga képéra formálta, és nem csak szolgai módon másolt.

A Gyopár-szálló déli, dél-keleti homlokzata 1942 decemberében

Mi ebben a vitában természetesen nem tudunk igazságot tenni – se nem feladatunk, se nem vagyunk szakértői a témának! -, de a Fischer József által tervezett Gyopár-szállót mindenképpen olyan alkotásnak tartjuk, ami megérdemli a figyelmet!

A hely a Széchenyi-hegy fennsíkja, a Gyermekvasút felső végállomása mellett (ami az építés idején még nem létezett). A környéken 1937 és 1941 között tizenegy szálló és társasüdülő épült. Ez a korszak a magyar gazdaság fellendülése volt az 1920-as események, az hiperinfláció, és a gazdasági világválság után. Ennek a korszaknak egy újabb háború ugyan véget vetett, de szerencsére maradtak épületek, amelyek ma is állnak a csodás környezetben.

Belső közösségi terek a Gyopár-szállóban

A Rege út 15. száma alatt épült fel a Gyopár-szálló, ami a korszak legvégén – igazából csak 1942-ben – épült meg Bauhaus stílusban üdülőszálló funkcióval.

Sajnos ez az időszak hamarosan véget ért, de panzióként használták továbbra is, sőt, 1953-tól – amikor már SZOT Szabadság üdülő néven üzemelt – a kertjében egy épületben mozitermet is létesítettek. Ez utóbbi ugyan már nincs meg, de a valamikori Gyopár-szálló épülete megvan – információink szerint ma társasház funkciót lát el.

Ahogy nem firtatjuk, hogy miként lett a Gyopár-szálló végül szakszervezeti üdülő, úgy azt sem feszegetjük, hogyan lett aztán társasház, építészeti szempontból az a lényeg, hogy az épület ma is áll, és – amennyire a buja növényzet látni engedi – jó állapotban is van.

A valamikori szálló 2022 áprilisában

És mit tudunk mondani a tervező törekvéséről, a funkcionalitást helyezte előtérbe és a historizáló elemeket elhagyta? Becsülendő a törekvés, arról pedig ne Fischer József tehet, hogy Budapest társadalmi rétegződése már csak olyan, amit a tengerszint feletti magasság egészen pontosan leír.

Ajánlott Cikkek