A malom nevű játékban ismert az a minden játékos által áhított állapot, amikor egy korongját úgy tudja mozgatni, hogy minden lépésével malmot alakít ki. Ezt sokan ugyan szabálytalannak mondják, pedig nem az, csukogatásnak vagy csikicsukinak nevezik. Talán ebből a játékhelyzetből adódik a
Erdély
A hucul ló a huculok mindenes, kistestű lova, melyet a Kárpátok pónijának is tekintenek. Ez az erős lófajta rendkívül szívós és ellenálló. A fajta másik neve a kárpáti póni, huculska, hutsul, huţul, huţan vagy huzul hucule, huzule. Borítóképen: A hucul lovak általában nyugodtak, lovaglásra,
Ma már nehezen hisszük el, hogy az erdélyi Főkormányszék 1805-ben megfogalmazott kemény rendelete, mely „a népet erőltetéssel, büntetés fenyítékével szorította rá a pityóka termesztésre, a nemesi rendet pedig javaslással rávette” segített az egyik fő összetevő elterjedéséhez. De ez már a történetben egy későbbi kor, induljunk a kezdetektől! Borítóképen: Lassan kész a
A cím nem elírás Atilla nevét az ősi formában írtuk le. Maga a kis animáció igyekszik ébren tartani a lángot. Lengyel Dénes kiváló kövyvét felhasználva régi legendákat igyekszünk megjeleníteni. Borítóképen: A Hun Birodalom kiterjedése Attila uralkodása alatt (434-453) Hogy így volt, vagy sem? Erről nem érdemes vitát nyitni, mert nem vezet sehova…
Bár a református templom ma a város főterének legszembetűnőbb épülete, Abrudbánya történetében akadtak olyan időszakok, amikor nem volt biztos, hogy a ma ismert látkép fogadja majd a városba érkezőt. Borítóképen: Abrudbánya madártávlatból Az abrudbányai református egyház alapításának idejét és körülményeit sajnos homály fedi, az azonban bizonyos, hogy 1619-ben már éltek
Bár van egy igen elterjedt magyarázat a csángók elnevezése kapcsán – és nem is kételkedünk ennek igazságában -, meg kell jegyeznünk, hogy vannak más magyarázatok is. És ami különösen fontos; a csángó név inkább egy összefoglaló név, nem pedig egyetlen csoportot jelöl! Talán sokan ezt nem tudják. Borítóképen: Moldvai csángó tánc A csángók magyar nyelvű […]
„Vasúti szakköröket régen foglalkoztatja az a kérdés, hogy személyforgalmi üzemkiadásaikat, különösen a vicinális vonalakon, mily módon csökkentsék. Nemcsak nálunk, de a külföldön is az a helyzet, hogy a gőzüzemi vicinális vonalak személyforgalmának üzemeredményei negatívok, s hogy a deficitet némileg is csökkentsék, a vasúttársaságok kevés személyvonatot és azt is
Thuróczy Mózes a szabadságharc idején kézdivásárhelyi öntödéjében Gábor Áronnal együtt 64 ágyút öntött! Igen érdekes családja és a rézműves mester története is, de mintha személye mégsem kapna elég figyelmet. Reméljük, hogy ez utóbbi kijelentés inkább a mi tájékozatlanságunk rovására írható, semmint maga a puszta igazság, de azért mi a magunk módján megemlékezünk a
Udvarhelyvármegyében, Zetelaka határán, magas szikla tetején állt réges-régen Zeta vára. Ezt a várat egy Zeta nevü nagy úr akkor kezdte építtetni, amikor a magyarok egyrésze áttért a pogány hitről a keresztény hitre. Bent a faluban volt palotája Zeta úrnak, a várat azért építtette, azért költözött oda, hogy ne kényszeríthessék rá a keresztény hitre. Borítóképen: Zete […]
A Magyar Mezőgazdaság honlapon megjelent cikk számol be egy régi-új magyar állatfajtáról, melyet – bár Erdélyben hosszú évszázadokra visszatekintő hagyomány van a pulykatartásnak! – ez ideig külön fajtaként nem jegyeztek le. Annak ellenére, hogy igen markáns fajtajegyekkel rendelkezik. És nem csak külsejében! Borítóképen: Erdélyi tarka pulyka, Zetelaka (2003) A Magyar