Erdélyi arisztokrata család sarja, a ma Máramaros megyéhez tartozó, közeli Hosszúfaluban (Satulung) született 1806. július 5-én. Apja, a szigorú és zárkózott, ám igencsak művelt Teleki Imre jelenleg felújítás alatt álló kastélyában töltötte gyermekkorát.
Erdély
Sütő András, erdélyi magyar író, egy szegényparaszti családból származott a Mezőségről. Szülei, Sütő András és Székely Berta nevelték fel. Tanulmányait a nagyenyedi református kollégiumban kezdte 1940 őszén, majd 1945 januárjától a kolozsvári református gimnázium diákja lett. Már 18 éves korában megjelent az első írása a kolozsvári Világosság című lapban, Levél egy román
Dsida Jenő 1907-ben született, Binder Jenő Emilként Szatmárnémetiben, apja Dsida Aladár a császári és királyi 5. gyalogezred tisztje volt, azonban 1910-ben, főhadnagyként tartalékállományba kérte magát. Anyja Csengeri Tóth Margit, aki Beregszászban élt. Itt ismerkedtek össze és szerettek egymásba, házasságkötésüknek regényes története van.
Erdélyben, a Gyergyói-havasokban ered, a Magas-bükk (1416 m) nyugati oldalából. Délnek halad a Csíki-medencében. A Hargita-hegység déli végén a folyó völgye választja el az előbbit a Csomád-hegységtől. A hegyek közül a Brassói-medencébe kijutva nyugatnak, majd északnak fordulva megkerüli a Baróti-hegységet, majd nyugat felé tartva átvág a Persányi-hegységen. Borítóképen: A
Podcast adásunkban a határon túli koncertek hangulatát idézzük fel és némi erkölcsi útravalót is kapunk Nyerges Attilától és Schuster Lóritól.
Mindez majdnem pontosan 418 éve történt Szerencsen. De nézzük, hogyan jutott el Bocskai addig, és mi lett aztán a sorsa! Bocskai sógora, a vajdává kinevezett Báthory Kristóf kormányozta (akinek felesége Bocskai nővére, Bocskai Erzsébet volt.) Bocskai eleinte háttérbe szorult a gazdag Báthory-család tagjai mögött, később azonban egyre nagyobb szerepet kapott sógora
II. Rákóczi Ferenc a szatmári béke után 1711-ben az amnesztia helyett a száműzetést választotta. Lengyelország és Franciaország után a törökországi Rodostó lett élete utolsó állomása. 1720-tól e városban élte élete utolsó tizenöt esztendejét a magyar emigránsok kis csoportjával körülvéve. A rodostói magyarok egykori lakóhelyét máig Magyarok utcájának nevezik.
Kőrösi Csoma Sándor (született Csoma) (Csomakőrös, 1784. március 27. – Dardzsiling, 1842. április 11.) saját szavaival: székely-magyar Erdélyből („Siculo-Hungarian of Transylvania”), nyelvtudós, könyvtáros, a tibetológia megalapítója, a tibeti–angol szótár megalkotója.
Az úgynevezett Vix-jegyzék átadását követően a kormány kijelentette, hogy a követelések teljesíthetetlenek. Borítóképen: Berinkey Dénes A Vix-jegyzék az első világháborúban győztes Antant-hatalmak által a Párizs környéki békeszerződések alkalmával, 1919. február 26-án hozott határozatát és végrehajtásának előírásait tartalmazó levél, amelyet; A Belgrádban székelő francia
Bölöni László (Marosvásárhely, 1953. március 11. –) romániai magyar labdarúgó, edző. Ha csak annyit tett volna , hogy a nemzetközi labdarúgásnak adja Ronaldót akkor is beleírta volna nevét a sporttörténelembe. Labdarúgóként , a történelem fordulatainak köszönhetően, nem azt a zászlót kellett szolgálnia amit igazán szeretett volna, de az ellenséges környezetben is kivívta a