Kezdőlap Hírek Kategória: Felvidék

Felvidék

Épített örökség Felvidék Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Mátyás király mulatóhelye – Zólyomi vár

1440-ben Giskra serege elfoglalta a várat, 1449-ben Hunyadi János égette fel a várost, de a várat csak Hunyadi Mátyás tudta visszavenni 1462-ben, és ezek után szívesen tartózkodott itt, egy alapos átépítés után. De a vár története korábbra vezet… Borítóképen: Zólyom vára 1920 körül A település
Épített örökség Felvidék Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

Nagykövesd vára: építése ideje a múlt ködébe vész, rombolása nem…

„Noha már éhségsztrájkoltak is érte a polgármesterek, csak nem akar megnyílni a Pácin-Nagykövesd közötti határátkelőhely. Nagykövesd vára így, bár csak néhány nyíllövésnyire van a pácini Mánócy-kastélytól, hosszú kerülő úton közelíthető meg továbbra is. Hajdan, amikor még mindkettő a bodrogközi lakosságot védte, a közös ellenség nyílegyenes úton vehette ostrom alá
Épített örökség Felvidék Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók

A borsi Rákóczi kastély és a történelem

A borsi Rákóczi-kastély történelmi épület Kelet-Szlovákiában, a Bodrog jobb partján, a magyar határ és Sátoraljaújhely közelében. Ebben az épületben volt II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem szülőszobája, ahol édesanyja 1676. március 27-én, a megerősített és kényelmes kastélyban adott életet a fiának. Borítóképen: A Borsi kastély napjainkban 1676-ban Zrínyi Ilona
Felvidék Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Világ

„… rendőri felügyelet alatt éldegélő hontalan vagyok” – Márai Sándorra emlékezünk

Márai Sándor 1900. április 11-én látta meg a napvilágot, Kassán. Felmenői eredetileg polgári származású cipszerek voltak. Dédapja, Grosschmid János (1778–1849) földmérő, a Tengermelléki kerület sóbányáinak és kamarai javainak főfelügyelője, 1790. november 18-án nemesség és családi címer adományozásában részesült II. Lipót magyar királytól. Borítóképen: Márai Sándor az
Felvidék Magyarság Tájak/korok Történelem

Rimaráhó egykori vára

Rimaszombattól észak-nyugatra, 10 km-re terül el Rimaráhó község. Itt állt egykor a Ráhói nemzetség ősi fészke, Rimaráhó vára. Helyét a régi és új turistatérképek egyaránt rossz helyen, a falu nyugati szélén álló házak mellett, romjelzéssel jelölik. Borítóképen: Ráhó vára (Soós Elemér – Ráhó végvár története, hadi- és műleirása Budapest, 1916) A szakírók egymástól
Felvidék Magyarság Tájak/korok Történelem

A Forgách-palota megmentése

A Forgáchok igen befolyásos családként a Felvidék vezetői közé tartoztak. A 19. század első felében épült, klasszicista stílusú palotájuk Kassa Fő-út 12. szám alatt voltaképpen nem csak a Forgách-család nagyságát mutatta, hanem a gróf Pongrácz- és a gróf Forgách-család egyesítésének is egyfajta szimbóluma, ugyanis építtetői gróf Forgách Kálmán (1824-1878) és neje, báró
Épített örökség Erdély Felvidék Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem

II. Rákóczi Ferenc Fejedelmünk hamvainak hazahozatala és újratemetése 1906 október 29.

A hamvak hazaszállítását az országgyűlés támogatta, amely elrendelte a Rákóczi-ház és társai elleni törvénycikk megszüntetését. Kassára, ahová október 29-én hajnalban érkezett meg. II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Rákóczi József, Bercsényi Miklós és neje Csáky Krisztina, Eszterházy Antal valamint Sibrik Miklós hamvait a Szent Erzsébet dómban helyezték örök nyugalomra.
Felvidék Magyarság Nagyjaink

Hiányzik az “Üvegtigris kétbalkezes rablója” – Kaszás Attila

Kaszás Attila az egykori Csehszlovákiában, Vágsellyén született, de gyermekkorát Vágfarkasdon töltötte, ahol szülei a helyi iskolában tanítottak. A komáromi Selye János Gimnáziumban végzett, majd 1979-ben került Budapestre a Színház és Filmművészeti Főiskolára, amit 1983-ban végzett el Horvai István és Kapás Dezső tanítványaként. 1984-től tizenöt éven át volt a Vígszínház