Helyesebben nem veszett az el, hiszen most is fővonal, méghozzá a Pozsony-Kassa vonal egy része, illetve Krakkó, Prága és Berlin is ezen a vonalon érhető el. Ez a vasút tehát abban az értelemben veszett el, hogy ma már egyetlen métere sincs Magyarországon. Borítóképen: A Vágvölgyi Vasút
Felvidék
A Borovszky Samu és Sziklay János által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai című történettudományi–földrajzi enciklopédia 1896-ban megjelent első kötete Abaúj-Torna vármegye és Kassa címen jelent meg. A nagy terjedelmű, magyar nyelvű, huszonöt kötetes enciklopédia első könyvének bevezetőjét Jókai Mór írta. Borítóképen: Kassa a 17. században Ásvai Jókay Móric,
A hucul ló a huculok mindenes, kistestű lova, melyet a Kárpátok pónijának is tekintenek. Ez az erős lófajta rendkívül szívós és ellenálló. A fajta másik neve a kárpáti póni, huculska, hutsul, huţul, huţan vagy huzul hucule, huzule. Borítóképen: A hucul lovak általában nyugodtak, lovaglásra,
Sokan nem tudják, hogy a név Európa legnagyobb folyóközi szigetének, Csallóköznek a másik neve. De nem ám valami idegen eredetű elnevezés, eredete igen régre vezethető vissza. Igen, a tatárjárásig vissza kell menni ahhoz, hogy a természeti szépségekkel és gazdagsággal megáldott sziget történetében, ha a név eredetét keressük! Borítóképen: A csodás Csallóköz madártávlatból
1440-ben Giskra serege elfoglalta a várat, 1449-ben Hunyadi János égette fel a várost, de a várat csak Hunyadi Mátyás tudta visszavenni 1462-ben, és ezek után szívesen tartózkodott itt, egy alapos átépítés után. De a vár története korábbra vezet… Borítóképen: Zólyom vára 1920 körül A település első vára, a Pusztavár a mai várostól délnyugatra emelkedő hegygerincen, […]
„Noha már éhségsztrájkoltak is érte a polgármesterek, csak nem akar megnyílni a Pácin-Nagykövesd közötti határátkelőhely. Nagykövesd vára így, bár csak néhány nyíllövésnyire van a pácini Mánócy-kastélytól, hosszú kerülő úton közelíthető meg továbbra is. Hajdan, amikor még mindkettő a bodrogközi lakosságot védte, a közös ellenség nyílegyenes úton vehette ostrom alá
A borsi Rákóczi-kastély történelmi épület Kelet-Szlovákiában, a Bodrog jobb partján, a magyar határ és Sátoraljaújhely közelében. Ebben az épületben volt II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem szülőszobája, ahol édesanyja 1676. március 27-én, a megerősített és kényelmes kastélyban adott életet a fiának. Borítóképen: A Borsi kastély napjainkban 1676-ban Zrínyi Ilona
Márai Sándor 1900. április 11-én látta meg a napvilágot, Kassán. Felmenői eredetileg polgári származású cipszerek voltak. Dédapja, Grosschmid János (1778–1849) földmérő, a Tengermelléki kerület sóbányáinak és kamarai javainak főfelügyelője, 1790. november 18-án nemesség és családi címer adományozásában részesült II. Lipót magyar királytól. Borítóképen: Márai Sándor az
Rimaszombattól észak-nyugatra, 10 km-re terül el Rimaráhó község. Itt állt egykor a Ráhói nemzetség ősi fészke, Rimaráhó vára. Helyét a régi és új turistatérképek egyaránt rossz helyen, a falu nyugati szélén álló házak mellett, romjelzéssel jelölik. Borítóképen: Ráhó vára (Soós Elemér – Ráhó végvár története, hadi- és műleirása Budapest, 1916) A szakírók egymástól
A Forgáchok igen befolyásos családként a Felvidék vezetői közé tartoztak. A 19. század első felében épült, klasszicista stílusú palotájuk Kassa Fő-út 12. szám alatt voltaképpen nem csak a Forgách-család nagyságát mutatta, hanem a gróf Pongrácz- és a gróf Forgách-család egyesítésének is egyfajta szimbóluma, ugyanis építtetői gróf Forgách Kálmán (1824-1878) és neje, báró