Sokan gyermekverseiről ismerik a magyar irodalom kiválóságát, de az az igazság, hogy ez inkább kényszerpálya volt számára – mégis maradandót alkotott! Az 1960-as évek elején-közepén Tamkó Sirató Károly kiszorult az irodalomból. Az 1966-ban megjelent hatkötetes akadémiai kézikönyv, „A magyar
Hírek
A Magyar Mezőgazdaság honlapon megjelent cikk számol be egy régi-új magyar állatfajtáról, melyet – bár Erdélyben hosszú évszázadokra visszatekintő hagyomány van a pulykatartásnak! – ez ideig külön fajtaként nem jegyeztek le. Annak ellenére, hogy igen markáns fajtajegyekkel rendelkezik. És nem csak külsejében! Borítóképen: Erdélyi tarka pulyka, Zetelaka (2003) A Magyar
A római katolikus egyház által visszakövetelt gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár vezetősége korábban hivatalos Facebook-oldalán jelentette be, hogy „rendkívüli eredménnyel” befejeződött a képtár 11 fejedelemportréjának a digitalizációja. Ezek az Erdélyi Fejedelemség legfontosabb időszakának uralkodóit ábrázolják, a képek többségén az uralkodó neve is szerepel.
Betyárok vagy zsiványok? Bűnözők vagy egy igazságosabb társadalom hívei? Érdekes módon mind egyszerre igaz, ugyanakkor meg kell említeni, hogy például a Rózsa Sándor-féle betyárokat a jogfosztás, a társadalmi kényszerhelyzet állította szem be a hatalommal és a törvénnyel. Renkó Kálmán nem ilyen volt… Borítóképen: Renkó Kálmán – a híres szakálla nélkül… Őt
A Rába járműgyár 1938-ban felajánlotta a Beszkártnak hat hónapos díjtalan próbaüzemre két új trambuszát. A DS-T típusú nyolc és fél méter hosszú, Rába D 1040 típusú 70,4 kilowatt teljesítményű diesel motorral szerelt, 43 személyes járművekből 1939-ben 12, 1940-ben pedig négy állt forgalomba. Borítóképen: Rába DS-T próbakocsi (Fortepan) Azt is tudjuk, hogy ezekbe a
„Folyó hó 20—21-én zajlott le Frigyes királyi herceg magyaróvári uradalma krisztinamajori kerületének a vasúti állomáshoz közel fekvő területein az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE – a szerk.) ezévi országos szántógépbemutatója. Frigyes királyi herceg őfensége készséggel és örömmel bocsátotta az OMGE felkérésére a szükséges területet a rendezőbizottság
Amikor harckocsit kell rendszerbe állítani, addig még rendben is van a dolog, mert sajnos nem ideális világban élünk – és ez korábban sem volt másképp, sőt… -, de amikor úgy kerülnek rendszerbe a harckocsik, hogy azonnal mennek is a frontra, akkor már nagy a baj. Ez pedig 1941-ben így volt… Ennyit a világpolitikai vonatkozásokról, mi […]
„A háromszék vármegyei Hidvégen 1899. junius hó 30-án nagy örömmel ölelte keblére budapesti unokáit egy öreg, ősz ember. <..> A gyermekek, Bors Géza, Kálmán, Ilona és Margit…” – olvasható Böngérfi János: Harc a szabadságért. Öreg honvéd elbeszélése című könyve bevezetésében. A könyvből most Rózsa Sándor történetét idézzük, melyet az öreg honvéd mesélt el
1929 júniusában jelent meg egy írás*, ami ékes példát szolgáltat arra nézve, hogy a nem igazán rózsás gazdasági helyzetben a Ganz milyen megoldást talált, milyen válaszokat adott a kor kihívásaira. És még a majd októberben kipattant New York-i tőzsdekrach előtt vagyunk! Borítóképen: A Seru-i szivattyútelep gépháza a Ganztól ~ 1930 Azt már tudjuk – így […]
Apáczai Csere János, erdélyi magyar pedagógus, filozófus és teológus, az 1600-as években élt és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára volt. Ő volt az első magyar enciklopédista és a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike. Borítóképen: Apáczai Csere János Apáczai szegény szülők gyermekeként született a Barcaságban 1625-ben. Felsőbb