A Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendkívüli történelmi jelentőséggel bíró lépéseket tett meg a második világháború idején annak érdekében, hogy megvédje nemzetünk értékeit, különös tekintettel a jegybanki aranykészletre. Ez a cikk részletesen ismerteti azokat az intézkedéseket és stratégiákat,
Hírek
Csurka László, a magyar színművészet kiemelkedő alakja, mély nyomot hagyott a magyar kultúrában. Budapesten született, de gyermekkorát a békési Békésen töltötte, ahol rokonságával együtt nőtt fel. Az alföldi város nem csak otthonául szolgált, hanem inspirációjául is az életében. Az itt töltött idők határozták meg későbbi művészi pályáját, és formálták meg személyiségét.
A lottójáték története Magyarországon egy izgalmas és sokszínű fejezet a szerencsejátékok világában. Az 1762-es év különleges jelentőséggel bír e történetben, hiszen ekkor honosodott meg Magyarországon a genovai rendszerű lottó, amelyet "lutri" néven ismertek el. Ez a lépés egy császári pátens hatására történt, amely új korszakot nyitott a szerencsejáték terén.
A Kossuth híd története így egyrészt a háború utáni Budapest újjáépítésének és a technológiai innovációnak a története, másrészt pedig az emberi kitartás és a közösségi összefogás jelképe. Ma már csak az emlékkövek jelzik a híd egykori helyét a pesti és a budai hídfőnél, de története tovább él azokban, akik emlékeznek rá, mint egy időszak, amikor a magyar főváros
Ebben a történeti összefoglalóban visszatekintünk egy jelentős eseményre a magyar történelemben: 1301. január 14-én, amikor III. András, az Árpád-ház utolsó férfi tagja elhunyt, egyben véget érve ezzel az Árpád-ház több mint háromszáz éves uralkodásának. Az alábbiakban Zsoldos Attila cikkének gondolatait és megfigyeléseit elemezzük, amely a História magazinban jelent meg.
Talán az első nagyobb darabszámban gyártott belsőégésű motorral felszerelt „automobilok” azok a triciklik voltak, melyeket a magyar postánál rendszeresítettek, sőt, Bánki Donát már 1894-ben készített egy motorkerékpárt, de a 19. század végén még igencsak gyerekcipőben járt az autógyártás – és ez nem csak Magyarországra igaz! Borítóképen: “Automobil kocsi”
január 13-án ismét eljött a vallásszabadság napja, egy mélyen jelentőségteljes dátum a vallási tolerancia és a szabadság történetében. Ezen a napon emlékezünk meg Erdély első fejedelmének, János Zsigmondnak, és a 1568-as tordai országgyűlésnek az emberiség történetében egyedülálló döntéséről: a vallásszabadság törvénybe iktatásáról.
Vagyis király, aki nő. Helyesebben férfi… Nos, ez elég bonyolult, de megfejtjük, hogy miért is vagyunk igen bizonytalanok abban, hogyan is nevezzük Mária magyar királynőt, aki I (Nagy) Lajos harmadik lánya volt, és voltaképpen kétszer is üt a magyar trónon. Vagyis másodszor nem… Vagy mégis? Borítóképen: Mária ábrázolása a Thuróczi-krónika brünni kiadásában Nézzük tehát,
A BCmot (valamint a BCymot és BCnymot) közel 50 évig szolgált a magyar vasúttársaságok állományában, ami a megbízhatóság legjobb jele, de talán még többet elmond a nagyszerű konstrukcióról, hogy a múlt század ’30-as éveiben a teljes hálózat 55%-án ilyen kocsik futottak. Borítóképen: BCymot 470 két darab mellékkocsival, 1939 (forrás: Fortepan, 170331) Frigyláda??? Igen, a