Betyárok vagy zsiványok? Bűnözők vagy egy igazságosabb társadalom hívei? Érdekes módon mind egyszerre igaz, ugyanakkor meg kell említeni, hogy például a Rózsa Sándor-féle betyárokat a jogfosztás, a társadalmi kényszerhelyzet állította szem be a hatalommal és a törvénnyel. Renkó Kálmán nem ilyen
Hírek
A Rába járműgyár 1938-ban felajánlotta a Beszkártnak hat hónapos díjtalan próbaüzemre két új trambuszát. A DS-T típusú nyolc és fél méter hosszú, Rába D 1040 típusú 70,4 kilowatt teljesítményű diesel motorral szerelt, 43 személyes járművekből 1939-ben 12, 1940-ben pedig négy állt forgalomba. Borítóképen: Rába DS-T próbakocsi (Fortepan) Azt is tudjuk, hogy ezekbe a
„Folyó hó 20—21-én zajlott le Frigyes királyi herceg magyaróvári uradalma krisztinamajori kerületének a vasúti állomáshoz közel fekvő területein az Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE – a szerk.) ezévi országos szántógépbemutatója. Frigyes királyi herceg őfensége készséggel és örömmel bocsátotta az OMGE felkérésére a szükséges területet a rendezőbizottság
Amikor harckocsit kell rendszerbe állítani, addig még rendben is van a dolog, mert sajnos nem ideális világban élünk – és ez korábban sem volt másképp, sőt… -, de amikor úgy kerülnek rendszerbe a harckocsik, hogy azonnal mennek is a frontra, akkor már nagy a baj. Ez pedig 1941-ben így volt… Ennyit a világpolitikai vonatkozásokról, mi […]
„A háromszék vármegyei Hidvégen 1899. junius hó 30-án nagy örömmel ölelte keblére budapesti unokáit egy öreg, ősz ember. <..> A gyermekek, Bors Géza, Kálmán, Ilona és Margit…” – olvasható Böngérfi János: Harc a szabadságért. Öreg honvéd elbeszélése című könyve bevezetésében. A könyvből most Rózsa Sándor történetét idézzük, melyet az öreg honvéd mesélt el
1929 júniusában jelent meg egy írás*, ami ékes példát szolgáltat arra nézve, hogy a nem igazán rózsás gazdasági helyzetben a Ganz milyen megoldást talált, milyen válaszokat adott a kor kihívásaira. És még a majd októberben kipattant New York-i tőzsdekrach előtt vagyunk! Borítóképen: A Seru-i szivattyútelep gépháza a Ganztól ~ 1930 Azt már tudjuk – így […]
Apáczai Csere János, erdélyi magyar pedagógus, filozófus és teológus, az 1600-as években élt és az anyanyelvi tudományos ismeretterjesztés előfutára volt. Ő volt az első magyar enciklopédista és a karteziánus ismeretelmélet korai magyar követőinek egyike. Borítóképen: Apáczai Csere János Apáczai szegény szülők gyermekeként született a Barcaságban 1625-ben. Felsőbb
A 19. század közepére Miskolcnak már szüksége volt tömegközlekedési eszközökre, amit több tényező is elősegített: a város lakossága meghaladta a harmincezret; a vasút 1859-ben érkezett meg a városba, de a pályaudvar jóval kívül esett a városon (2,2 km-re); ezenkívül 1868-ban felépült a diósgyőri vasgyár, és Tapolca egyre népszerűbb célponttá vált a látogatók számára. Az
A győri vagongyár 1906-ban több mint 100 darab 4-tengelyű kocsit szállított a londoni földalatti vasútnak! Micsoda jó kezdet (mondhatnánk…), de isten ments, hogy ilyet mondjunk, hiszen a Magyar Waggon és Gépgyár (amely 1913-tól Rába néven kezdett gyártani autókat – ugye ismerős?) akkorra már igen sokféle, és rengeteg példányban eladott vasúti kocsit, és egyéb vasúti
Ez a típus aztán igazán nem mondható gyakorinak, de azt tudjuk, hogy a mintepéldányon és a null-szérián túljutott. Mégis, itthon nem sokat láthattunk belőle – de azért volt például egy biztosan a 20. számú Volánnál (a későbbi, Budapest központú Volánbusz, melyet 20. számú AKÖV-ként hoztak létre) -, de jellemzően inkább külföldre kerültek példányai. Borítóképen: Próbaúton