1949: megkezdődött a magánkereskedelem felszámolása, megjelent az 1949. évi 20. törvénycikk az egyesi ipari és közlekedési vállalatok állami tulajdonba vételéről. A magyar állam fokozatosan átvette az irányítást, és megbízta a Magyar Országos Gépkocsi Üzem Rt. (MOGÜRT) vállalat vezetését a
Hírek
Dsida Jenő gyermekkorát beárnyékolta az első világháború, majd a román megszállás. Apja orosz hadifogságba került, nagybátyja, akitől keresztnevét kapta, elesett a galíciai harcmezőn. Családja tönkrement, apjának polgári foglalkozást kellett keresnie… Borítóképen: Dsida Jenő emléktáblája utolsó lakhelyén Kolozsvárott (Fürdő utca 28.) (forrás: commons.wikimedia.org, szerző:
„Noha már éhségsztrájkoltak is érte a polgármesterek, csak nem akar megnyílni a Pácin-Nagykövesd közötti határátkelőhely. Nagykövesd vára így, bár csak néhány nyíllövésnyire van a pácini Mánócy-kastélytól, hosszú kerülő úton közelíthető meg továbbra is. Hajdan, amikor még mindkettő a bodrogközi lakosságot védte, a közös ellenség nyílegyenes úton vehette ostrom alá
A Bodzai-havasok a Kárpátkanyarban helyezkedik el, Kovászna megye határán. Nevét az innen eredő Bodza folyóról kapta. Határai északkeleten a Háromszéki-havasok, északnyugaton a Bodzafordulói-hegyek, nyugaton a Csukás-hegység, délen a Kárpátkanyar-Szubkárpátok. Borítóképen: A Lovak vízesése A Lóhavas a Nagy-Bászka és a Bodza-folyó között helyezkedik el. Legmagasabb hegye a
A borsi Rákóczi-kastély történelmi épület Kelet-Szlovákiában, a Bodrog jobb partján, a magyar határ és Sátoraljaújhely közelében. Ebben az épületben volt II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem szülőszobája, ahol édesanyja 1676. március 27-én, a megerősített és kényelmes kastélyban adott életet a fiának. Borítóképen: A Borsi kastély napjainkban 1676-ban Zrínyi Ilona
Erdélyben, a Gyergyói-havasokban ered, a Magas-bükk (1416 m) nyugati oldalából. Délnek halad a Csíki-medencében. A Hargita-hegység déli végén a folyó völgye választja el az előbbit a Csomád-hegységtől. A hegyek közül a Brassói-medencébe kijutva nyugatnak, majd északnak fordulva megkerüli a Baróti-hegységet, majd nyugat felé tartva átvág a Persányi-hegységen. Borítóképen: A
A MÁV M601-es nem villamosított pályákra szánt nagy terhelhetőségű univerzális dízel-villamos mozdonya bizony nem futott be nagy karriert… Sajnos csak egy prototípust gyártottak belőle, nem is maradt fenn sok utána, de története mégis igazán tanulságos. A történet akkor kezdődött, amikor a MÁV elkezdte dízelesítési programját. Borítóképen: MÁV M.601.5001 dízel-villamos
A Szabadkai villamos és világítási részvénytársaság történetének eleje igencsak kalandosra sikerült, ugyanis az id. Bobula János az alapítás után panama ügybe keveredett – a befektetők pénzét másra használta fel… -, így az egyébként országgyűlési képviselőként tevékenykedő alapító eladta Lindheim Ernő vállalkozónak, aki Pécsett már megalapított egy hasonló vállalatot.
Gyula szerepe akkor értékelődött fel, amikor az Oszmán Birodalom 1552-ben elfoglalta Temesvárt és Szolnokot. Ezzel az első vonalba került a mai napig épen megmaradt síkvidéki gótikus téglavár, de története jóval korábban kezdődött, még Károly Róbert idejében, hiszen az addig Békés mellett csendesen fejlődő település ekkor kapott városias jogokat; vásárokat tarthattak és
Igen, a borok királyáról lesz szó, de nem Tokajba kalauzoljuk a kedves olvasót, hanem délre, a Szerémségbe, ahol a Szerémi borvidék (vagy Szerémségi borvidék) a középkorban olyan borokat termett, amelyeket akkoriban a borok királyaként ismertek! Borítóképen: Szőlők India közelében Nem tehetem, hogy a Szerémség boráról hallgassak, mely annyira kellemes, hogy a föld