A kisvasút létét az Eger-Putnok-i helyiérdekű vasút (87) 1908-ra befejezett megépítésének köszönheti, ugyanakkor – és ez különösen fontos! – a 77-es számú vonal igazi jelentőségét a hozzá csatlakozó kisvasúthálózatok, a nagyvisnyói és a szilvásváradi keskenynyomtávú vasutak
Hírek
Nevezik a legnagyobb Árpád-házi királynak is, de mi ezzel a jelzővel kicsit óvatosabban bánnánk – még akkor is, ha III. Béla uralkodása alatt felvirágzott a gazdaság és kultúra! -, ugyanis az Árpád-ház megannyi kitűnő királyt adott Magyarországnak. Annak jártunk utána, hogy miként vált 24 esztendős uralkodásának végére Magyarország vezető hatalommá Európában. Borítóképen:
Veszprém és környéke a X. században a fejedelmi törzs szállásterülete lett, a környékbeli település nevek is ezt bizonyítják: Jutas (Árpád fia), Fajsz (Árpád unokája), Tevel (Árpád unokája), Nemesszalók (Ösbő apja). A magyarság történelmében, mint fejedelmi szállás- és tartózkodási hely a kezdetektől kitüntetett szerepet játszott Veszprém, amely nevét minden bizonnyal Géza
Igen, immár 85 éve – tisztázatlan körülmények között! – a vonat alá esett. A proletár költészet legnagyobb képviselőjeként tanították életét, ami nem illett bele a puritán baloldali ember jellemrajzába, arról nem eshetett szó vele kapcsolatban… Az irodalomtudósok csupán a rendszerváltozás után láthattak hozzá e kivételes tehetség istenes verseinek feldolgozásához. A Tiszta
Az ikonikus magyar uralkodó, Mátyás király 1490. április 6-án hunyt el, földi maradványait azonban sosem azonosították. Ez idáig. Borítóképen: Mátyás (1443–1490) emléktábla a Storno-ház falán, ahol 1482 decembere és 1483 februárja között élt. (Sopron, Fő tér 8.) Hunyadi Mátyás, az igazságos 1458. január 24-től egészen a halála napjáig uralkodott. Közmegbecsülésnek örvendő,
Mindössze két évig, az 1843–1844-es esztendőkben állt igazgatóként a pesti Nemzeti Színház élén Bartay András (Endre), a reformkor bölcsész polihisztora, kulturális vezetésének kiemelkedő képviselője. Tevékenységének, kezdeményezéseinek azonban máig ható eredménye a nemzeti opera, és zenei szimbólumaink megszületése. 1844. február 29-én Bartay igazgató „… ismét 20 arany
A Bálványosvár az ősi magyar vallás fellegvára volt, amelyet a 12–13. században építtetett az Apor család – amely a 12. században vette fel a keresztény hitet –, de a vár már a 17. században romos lett. A maradvány Kovászna megyében található, közel a Hargita megyei határhoz, Bálványosfürdő felett, 1040 méter magasan. Történetét Benedek Elek Bálványos […]
A Fertő-Hanság Nemzeti Park része a Hanság, amelyet a környék népnyelve “Hany”-nak nevez. Az ősi háborítatlanságban gazdag lápi és mocsári növényvilág alakult ki. Borítóképen: Hany Istók, Bubb Gyula beállított felvétele Hany népe sajátos hiedelem- és mondavilágot teremtett a láp fölött sejtelmesen hol itt, hol ott megjelenő, sárgásan, kékesen derengő fénycsóvák
1969. december 3-án a magyar labdarúgó-válogatott 4-1-es vereséget szenvedett Marseille-ben a csehszlovák csapattól. „A mi időnk lejárt” – mondta akkor Mészöly Kálmán, aki aztán hosszú-hosszú éveken keresztül hiába küzdött azért, hogy ez végül ne így legyen, Marseille után már soha nem volt az igazi a magyar válogatott. Most – úgy tűnik… – a németek számára
Puskás Ferenc a magyar és a spanyol élvonalban 1943 és 1966 között 511 alkalommal talált az ellenfelek kapujába. A rangsor második és harmadik helyén szintén magyar futballista van Schlosser Imre és Zsengellér Gyula személyében – ez egyben a nemzetközi ranglista első három helye! Mögöttük pedig – minden bizonnyal a legjobb gólátlaggal (!) Szusza Ferenc következik, […]