Mára inkább „csak” vitorlás hajók, és egyéb hobbi célokat szolgáló hajók épülnek Magyarországon, de nem mindig volt ez így! Sokan emlékeznek Fa Nándor Szent Jupát nevű vitorlására, melyet 1980 és 1985 között barátjával, Gál Józseffel épített. Azt a 31 láb hosszú Szent Jupát nevű túrahajót,
Hírek
Leletekben gazdag avar nyughelyre bukkantak a régészek. A 441. számú főút felújításához kapcsolódó feltárások során Nagykőrös és Kecskemét között talált lelet nem várt tanulságokkal szolgál. Borítóképen: A 441. számú főút felújítása sorá feltárt avar-kori sír A szóban forgó sírt a 441-es út építése kapcsán lefolytatott előzetes geofizikai kutatások és próbaásások
A mai napon éppen 173 éve átadták a forgalomnak a budapesti Széchenyi lánchidat, 58 éve pedig az Erzsébet híd átadását ünnepelte több tízezres tömeg! Nem tudjuk, hogy a két híd forgalomnak történő átadásának időpontja szándékosan esett azonos időpontra, de feltételezzük, ugyanis az Erzsébet hídon csak a következő napon indult meg a forgalom. Ezzel együtt november
Igen, így nagybetűvel, mert ez nem csak földrajzi név, hanem egy márka, nemkülönben pedig a magyar konya egy olyan jellegzetes alapanyaga, ami nélkül nehéz lenne elképzelni azt a fajta magyaros ízvilágot, ami ételeinket minden más konyhától megkülönbözteti! Borítóképen: Paprikafüzér A fűszerpaprika őshazája Dél-Amerika, innen jutott el Amerika felfedezése után Ázsiába és
Régen éves rendszerességgel autóversenyeket tartottak a Svábhegyen a Királyi Magyar Automobil Club szervezésében. Először 1920. október 24-én álltak rajthoz a versenyzők, külföldiek és magyarok egyaránt. Az autósok különösen azért szerették ezt a pályát, mert próbára tette a gépkocsik „hegymászóképességét”. Az Istenhegyi úton hegymenetben rendezett versenyek előtt minden
1934-ben az akkor vadonatúj "Árpád" motorvonat 70 perc alatt suhant le Budapestről Komáromba. Valahogy hazánkban a menetidők elég rögzültnek tűnnek: a MÁV Start honlapja szerint ma gyorsvonattal 74 perc, személlyel 83 perc a menetidő. Lassan 100 éve nem bírt felgyorsulni a vasút?
Felvidéken is jelentősen megcsappant a magukat magyar nemzetiségűnek meghatározók száma, aminek leggyakoribb oka az önfeladás, a nemzetiségváltás. A soviniszta politika, a nyelvi jogok korlátozása, a háborús bűnös megbélyegzés, a földelkobzások, a gazdaságilag leértékelődött déli régió, az infrastrukrurálisan hátrányt szenvedő lenti országrész, a felvidéki magyar politika
II. Mátyást 1608. november 19-én koronázták magyar királlyá a Szent Koronával Pozsonyban. (Érdekesség, hogy ekkor említik először a piros-fehér-zöld magyar nemzeti színű díszítéseket).
Itt és másutt is előszeretettel alkalmazták a magyar bevándorlókat, s a rengeteg visszaemlékezésből tudjuk, bárhová is kopogtattak be, mindenütt szívesen fogadták Európa e kis nemzetének fiait, akik ugyan erős akcentussal beszélték az angolt, de elképesztően eredeti volt a gondolkodásmódjuk, s akik a tehetségük mellett a szabadságszeretetükről voltak legendásan híresek.
1865 November 18.-án, a Kolozsváron megtartott országgyűlés deklarálja Erdély unióját Magyarországgal. A magyarországi reformellenzék, az erdélyi magyar és székely rendek az 1830-as években egyaránt politikai programmá emelték régi kívánságukat, az 1526-os mohácsi vész után elválasztott két országrész, a királyi Magyarország és az Erdélyi Nagyfejedelemség újraegyesítését.