Kezdőlap Sport Kategória: Minden más

Minden más

Magyarság Minden más Nagyjaink Sport Történelem Történelem Videók Világ

5.300 kilométer repülés 18 lóerős motorral – Svédországból Hollandiába

Sorozatunk előző részében azt a csodálatos sportteljesítményt mutattuk be, ami a mindössze 18 lőerős gép 5.300 kilométeres útjának első része volt, mikoris Bánhidy Antal több etapban teljesítve a távot Budapestről Karstadba repült, a svédországi városban megrendezett repülőkiállításra. Igen ám,
Magyarság Minden más Nagyjaink Sport Történelem Világ

Két magyar a Föld körül: 6 év, 170.000 kilométer!

„Utunk Budapestről végigvezetett egész Jugoszlávián és Görögországon, meglehetős nehéz utakon. Azután végig motoroztunk Egyiptomon, Szudánon és Arábia egy részén, majd egy 5000 km-es indiai túra következett. India után Ceylon s végül nem kevesebb, mint 5000 mérföld, azaz 8000 km, végig az egész nagy Ausztrálián” – írta 1930 januárjában az A Kerék című lap, idézve Sulkowsky
Magyarság Minden más Nagyjaink Sport Történelem Történelem Videók

Aki alaposan elvetette a sulykot: Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok kalapácsvető

Zsivótzky Gyula (Budapest, 1937. február 25. – Budapest, 2007. szeptember 29.) a Nemzet Sportolója címmel kitüntetett olimpiai bajnok atléta, sportvezető. 1952-től a Kiskunfélegyházi Vasas, 1955-től a Testnevelési Főiskola SE, majd 1958-tól az Újpesti Dózsa kalapácsvetője. 1956-tól 1973-ig szerepelt a magyar válogatottban. Borítóképen: Zsivótzky Gyula Négy olimpián vett
Magyarság Minden más Sport Történelem Történelem Videók Világ

Idén 100 éve: Johnny Weissmüller megdönti a 100 yardos gyorsúszás rekordját!

Tarzan is a történelmi Magyarországon látta meg a napvilágot. Ezen a napon született Johnny Weissmuller, eredetileg Weissmüller János (Szabadfalva,Temes vármegye, 1904. június 2. – Acapulco, 1984. január 20.) erdélyi német származású amerikai olimpiai bajnok úszó, filmszínész, Tarzan alakítója. Borítóképen: Johnny Weissmuller az 1932-es Tarzan, a majomember című filmben
Foci Magyarság Minden más Nagyjaink Semleges Térfél Sport Sport Történelem Videók

A magyarrá lett görög: Manno Miltiades, az egyik utolsó polihisztor

Talán nem volt még egy olyan magyar sprotoló, aki annyi féle sportágban kitűnő eredményeket ért el, mint Manno Militades, akinek édesapja Manno Demeter jómódú gabonakereskedőnek számított a vajdasági Pancsován, de az 1880-as években Budapestre költözött családjával. A két fiú – Miltiades és Leonidas – közös szereleme lett a sport, szinte valamennyi szabadtéri sportba
Épített örökség Foci Magyarság Minden más Semleges Térfél Sport Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Magyar Nemzeti Stadiont! 3. rész

A futball volt az a sport, ami hatásában elég erős volt ahhoz, hogy a sportot az előkelőségek úri passziójától eljuttassa odáig, hogy a széles néprétegekhez eljusson, és ebben természetesen elvitathatatlan érdemei voltak az olimpiai mozgalomnak is! Nem csoda, hogy Magyarországon már 1913-ban komoly terveket szőttek, és versenyeztek az építészek a nemzeti stadion
Magyarság Minden más Nagyjaink Sport Történelem Történelem Videók

A Remény Hercege: Kesjár Csaba

Még mindig csak a 62. születésnapját ünnepelné az 1988-ban, Nütrnbergben életét vesztett magyar autóversenyző, Kesjár Csaba, aki egy igazi versenysport-családba született, hiszen Kesjár János motorkerékpáros, motorcsónak-versenyző unokája. Borítóképen: Kesjár Csaba autóversenyző – 1986 (forrás: Fortepan, 188048) A Bánki Donát Gépipari Műszaki Főiskolán gépészmérnöki
Foci Magyarság Minden más Nagyjaink Semleges Térfél Sport Sport Történelem Történelem Videók

A Magyar delfin: Hajós Alfréd, első olimpiai bajnokunk

Hajós Alfréd (eredetileg Guttmann Arnold; Budapest, 1878. február 1. – Budapest, 1955. november 12.) magyar építészmérnök, gyorsúszó, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, az első magyar olimpiai bajnok. A sportsajtó által adományozott beceneve a „Magyar delfin”. Borítóképen: Hajós Alfréd “Nem éreztem a víz
Magyarság Minden más Nagyjaink Sport Történelem Történelem Videók

Felsőbányától Monte Verde-ig: Szmick Viktor

„Már a túra első helyezettjeként óriásiünneplésben volt része a pompás magyar sportsmannek, Szmick Viktornak és társának, Czajkovszki lovagnak, ám a másnap megtartott helyi versenyen elért második helyezése óriási szenzációnak tekinthető” – írta a Nemzeti Ujság 1929. január 27.-én megjelent száma. Borítóképen: Monaco, Monte-Carlo: Szmick Viktor, Csajkovszky Emánuel és
Magyarság Minden más Nagyjaink Sport Történelem Történelem Videók

Mit bírt a Csepel 100? És mit bírt utasa?

Seregélyes hozzávetőleg tíz kilométerre van Székesfehérvártól, így aki gyorsan akart aljutni a vármegye székhelyére, a legjobb olcsó eszközt a WM Csepel motorjaiban lelhette meg. Igen ám, de Ágotay Ferenc – amikor felvételt nyert a németországi állami nagyteljesítményű repülőiskolába – úgy gondolta, jó lesz Csepelje arra is, hogy Németországig menjen vele! Borítóképen: