A cím nem igazán pontos, inkább talán az lenne a helyes, hogy az észak-pesti helyszíneken kívüli pesti helyszínek, de a lényeg, hogy az alábbiakban bemutatandó tervek az előző részben ismertetett helyszínektől jóval délebbre esnek. Rögtön egy olyan helyszínnel kezdünk, ami ma bizony egyfajta
Semleges Térfél
„Magyarországon ma még nincs olyan stadion, mely az ország magas színvonalon álló testi kultúrájának megfelelő volna, de az 1921. évi Testnevelési Törvény, egyik legfontosabb intézkedésének tekinthető az, hogy a Fedett Uszoda, a Fedett Sportcsarnok, a Testnevelési Ház és a Nemzeti Stadion megteremtését kormányzati feladattá jelölte ki” – írta 1936-ban keltezett
Varga Zoltán (Vál, 1945. január 1.– Budapest, 2010. április 9.) magyar olimpiai bajnok labdarúgó, csatár, labdarúgóedző, a Ferencvárosi TC örökös bajnoka. 1977-ben elvégezte a kölni labdarúgó edzőképző főiskolát; a Győri ETO FC szakmai igazgatója volt, majd Aszódon edző. Borítóképen: Varga Zoltán A Ferencvárosban kezdte profi
„Annak a kongresszusnak az idején rendezték, amelyen a magyar nép vezető ereje, a Párt, a szocializmus építésének legközelebbi feladatait tárgyalja meg, irányt mutat, elősegíti a további fejlődést az élet minden területén, tehát a sportban is” – írta 1951. február 27.-i számában a Népsport, majd így folytatja: Borítóképen: Puskás Ferenc, a Bp. Honvéd csapatkapitánya
Verebes József magyar labdarúgó, edző és mesteredző (Budapest, 1941. március 23. – Budapest, 2016. március 13.) magyar labdarúgó, edző, mesteredző. Az 1980-as évek elejének győri aranycsapatának a vezetőedzője volt. Edzőként bajnok volt az MTK-VM-mel, később a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya is volt.
1899-ben született született Guttmann Béla magyar sikeredző, aki labdarúgó-karrierje során játszott (és lett bajnok) az MTK-nál és az osztrák Hakoah Wiennél, majd egy amerikai túrája során kint ragadva 1926-tól New York-i klubokban szerepelt 1932-es visszavonulásáig. Borítóképen: Guttmann Béla Mario Colunával edzés közben a Nürnberger Stadion hóval borított gyepén 1962-ben
Bölöni László (Marosvásárhely, 1953. március 11. –) romániai magyar labdarúgó, edző. Ha csak annyit tett volna , hogy a nemzetközi labdarúgásnak adja Ronaldót akkor is beleírta volna nevét a sporttörténelembe. Borítóképen: Bölöni László és Ronaldo Labdarúgóként , a történelem fordulatainak köszönhetően, nem azt a zászlót kellett szolgálnia amit igazán szeretett volna, de
Hidegkuti Nándor (Budapest, 1922. március 3. – Budapest, 2002. február 14.) világhírű magyar labdarúgó, az Aranycsapat kiemelkedő csatára. Beceneve: Öreg. Játékos posztja: hátravont középcsatár. Olimpiai bajnok 1952-ben, világbajnoki ezüstérmes 1954-ben. 69 válogatott mérkőzésen 39 gólt szerzett. Edzőként a Fiorentinával Kupagyőztesek Európa-kupája győztes 1961-ben.
Talán nem volt még egy olyan magyar sprotoló, aki annyi féle sportágban kitűnő eredményeket ért el, mint Manno Militades, akinek édesapja Manno Demeter jómódú gabonakereskedőnek számított a vajdasági Pancsován, de az 1880-as években Budapestre költözött családjával. A két fiú – Miltiades és Leonidas – közös szereleme lett a sport, szinte valamennyi szabadtéri sportba
A futball volt az a sport, ami hatásában elég erős volt ahhoz, hogy a sportot az előkelőségek úri passziójától eljuttassa odáig, hogy a széles néprétegekhez eljusson, és ebben természetesen elvitathatatlan érdemei voltak az olimpiai mozgalomnak is! Nem csoda, hogy Magyarországon már 1913-ban komoly terveket szőttek, és versenyeztek az építészek a nemzeti stadion