Ideje viszont áttérni ifj. Váncza Józsefre, aki – mint a fentiekből is látszik – biztos anyagi háttérrel kezdhetett bele saját vállalkozása építésébe. A Központi Értesítő adta hírül, hogy ifj. Váncza József, valamint Feigl Gyula közkereseti társaságot alapított 1925. március 30.-i bejegyzéssel
Történelem
Ha pontosabbak akarunk lenni, akkor meg kell jegyeznünk, hogy pontosan nem is tudjuk, hogy ki lőtt… Miért? Mert volt ugyan egyfajta KGST-ajánlás – amit azért illett betartani, de volt olyan ország, ami nem betartotta, hanem betartott… -, ami a munkamegosztás és kooperáció jelszavaival leépítette a hazai motor-, kismotor-, és a teherautógyártást. Helyesebben: a közepes
Amikor a mezőgazdaságban megjelent a gépesítés, először a gőzgépeket alkalmazták, hiszen géperőben akkoriban az állt rendelkezésre. A gőzgép előnye volt, hogy helyben található energiaforrást is felhasználhattak – amennyiben kazánjuk alkalmas volt fa, vagy éppen a mezőgazdasági hulladékanyagok elégetésére -, de túl nagyok, neheze voltak, munkavégzésükre leginkább
És akkor jöjjön ifj. Váncza József történetének folytatása! A család bemutatását azért tartottuk fontosnak, mert látható, hogy igen jó szellemi közegből jött, művelt, az újdonságokra nyitott családban nevelkedett. Márpedig ez igencsak fontos volt karriere során! Nézzük tehát, hogyan lett Váncza József a hazai sütőporkirály! Borítóképen: A süteményeskönyv és egy későbbi
Id. Váncza Józsefet fia követte szakmájában – 1922-ben szerzett gyógyszerész diplomát -, de őt kevésbé érdekelte az orvoslás – persze ettől még gyógyszereket is készített és forgalmazott -, sokkal inkább az élelmiszeripari kísérletekben látta jövőjét. Borítóképen: Egy Váncza-recept Nem véletlenül! Dr. Oetker termékei ugyanis Magyarországon is teret nyertek, azonban a
„Auguszta főhercegnő őfensége kívánságára szinre került Neumann József kamarai szállító korona filmvállalatának első szenzációja, A Népfelkelő című négyfelvonásos aktuális dráma is. A darab, amelyet Pintér Imre írt és Neumann József rendezett, elsőrendű szenzáció a maga nemében. Izgalmasan aktuális, háborús meséje és fölényes technikai kivitele a magyar filmek legjobbikává
Ha valaki, akkor Lampich Árpád, a kiváló magyar aviatikus aztán pontosan tudta, hogy milyen elképesztő vagyont jelentett, ha valaki olyan sütőport készített, amivel a háziasszonyok a Gerbeaud finomságait megszégyenítő nyalánkságokat varázsolhattak akár még a kevésbé tehetős családok vasárnapi ebédjéhez. És nyilván ezt pontosan tudta Váncza József is… Borítóképen: A híres
De miért volt szükség arra, hogy az állami intézményt egy magánvállalkozás – emlékezzünk: az alapításhoz, és fejlesztéshez szükséges tőkét a Magyar Általános Hitelbank adta! – vegye át? Nos, az akkori viszonyok ismerői szerint Járványtani Laboratórium elnyerte a gyakorló állatorvosok és az állattulajdonosok bizalmát, így az igény is fokról fokra nőtt, de azt az
„A Phylaxia szérumtermelő részvénytársaság Ullmann Adolf főrendiházi tag elnöklésével ma tartotta meg alakuló közgyűlését a Magyar Általános Hitelbank helyiségeiben. A társaság alaptőkéje egy millió korona, s czélja a kőbányai állami szérum-laboratórium üzemének átvétele és a sertésvész elleni ojtóanyagnak állami felügyelet mellett Hutÿra tanár módszere szerint való
A malom nevű játékban ismert az a minden játékos által áhított állapot, amikor egy korongját úgy tudja mozgatni, hogy minden lépésével malmot alakít ki. Ezt sokan ugyan szabálytalannak mondják, pedig nem az, csukogatásnak vagy csikicsukinak nevezik. Talán ebből a játékhelyzetből adódik a mondás, ezt használják átvitt értelemben akkor, amikor minden lépés fáj az ellenfélnek