Úgy tűnik, hogy az élelmiszerek rendelése és házhozszállítása nem pontosan mai találmány. És ebben az esetben nem ám arra gondolunk, hogy a vállalatok egymásnak szállítanak, hanem kifejezetten arra a modern kor termékének hitt esetre, amikor a vállalat a kiskereskedelmi tevékenysége során
Történelem
A pesti későközépkori városfal, mint építészeti alkotás, majd műemlék, fennállása óta közismert. Napjainkban a kb. 2,2 km hosszú falszakasz műemléki és régészeti védettség alatt áll, és a két oldaláról hozzáépített házak udvarán műemlékileg helyreállított formában egyre több részlete válik szabaddá. Borítóképen: Pest madártávlati képe DNy felől (Hallart-Wening 1084) A
1895-ben a Kilimandzsárón Teleki Sámuel minden előtte próbálkozót túlszárnyalva 5.310 méteres magasságig jutott fel. Igaz ugyan, hogy az 5895 méteres legmagasabb pontra – a Kibo kráterének délnyugati elhelyezkedő Uhuru-csúcs – nem sikerült feljutnia, de személyében volt olyam magyar, aki eljutott ide, mielőtt 1973. július 17-én, reggel 8 órakor elindult Rijekából az
„Alkalmam volt Back Jakab ur fényes úri házában egy a mi tiszteletünkre rendezett ebéden jelen lehetni. Back ur pesti születésű, és maiglan is sokat tart magyar voltára; neje, ki született Orosdi lány, szintén magyar származású és olyan észbontó szőke szépség, hogy testi és szellemi bájaival a szó szoros értelmében megannyiunkat elbűvölt és lebilincselt” – írja […]
A történet nem ma kezdődött: már az 1836. évi XXV. törvénycikk és az 1840-es országgyűlés IV. törvénycikke is tartalmazta a vasútvonaltervét. Széchenyi tervezetében a Pest-Cegléd-Nagykikinda, valamint a Cegléd-Szolnok-Arad-Temesvárvonalakat javasolták megépíteni. A tervek nagy népszerűségnek örvendtek, és amikor 1854-ben Szegedre ért Budapest-Cgléd irányából a vasút, a
Az ezredéves országos kiállításon helyet kapott a hazai mozdonyok fejlődéstörténete is. Ennek – a korabeli vélemények szerint – éppen ideje volt, mert ugyan a fejlődés elég gyors volt, de közben a szakemberek nem igazán foglalkoztak a történeti kérdésekkel, akkoriban nem sok forrás volt, ami a magyar vasút, illetve a magyar mozdonyok történetével foglalkozott. Borítóképen:
A PALT (Passengers And Luggage Together – utasok és poggyász együtt) az Ikarus, az AUTÓKUT (Autóipari Kutató Intézet), és a Csepel Autógyár közös tervezete volt a hetvenes évek végén, melynek lényege, hogy repülőtéri utasokat a repülőgépről a poggyászaikkal együtt juttassák a reptéri terminálhoz, majd későbbi elképzelés szerint már közvetlenül a szállodába, vagy
Sokszor hallottuk a mondást de igazán a pontos leírását magyarázatát eredetét nem ismerjük, így voltunk a Pellengérre állítással is. Lássuk hát. Borítóképen: Budapest, Tabán – Fehér sas tér, szemben a Hadnagy utca és a Jakab lépcső találkozása – 1910 – itt állt valaha egy pengellér A pellengér (szégyenfa, szégyenoszlop, szégyenkő, bitófa, cégér,
Sinkó László (Budapest, 1940. március 18. – Budapest, 2015. július 31.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, szinkronszínész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Sinkovits
Talán mondanunk sem kell, hogy mikor, és miért volt szükség a helyreállításra… Igen, az Algyői Tisza-híd is áldozata lett a visszavonuló német csapatoknak. 1944. október 8.-án a mederhidat és az ártéri részeket is felrobbantották. Márpedig a híd igen fontos volt, mert az Alföld, és a tengeri kikötők összeköttetése 1920 után már a Szeged-Szabadka-Eszék vonalon enyhén […]