Kezdőlap Kategória: Történelem

Történelem

Épített örökség Magyarság Tájak/korok Történelem

Győr: korok, buszok, városháza

Győrben már több, mint száz éve készülnek járművek. Mindenféle volt ezek között, volt katonai, szép vonalú nyitott személyautók, buszok, kamionok, mezőgazdasági gépezetek, ahogy persze itt készültek a Rába Balaton motorvonatok is, vagy például a londoni metró szerelvényei – és még közel nem érünk a felsorolás végére! Borítóképen: A győri Városháza madártávlatból –
Magyarság Történelem Történelem Videók Világ

Hova tegyük? Előre, hátra, netán bele a közepébe? A motort!

„Szívesen kapcsolódik szerkesztőségünk is ahhoz a vitához, amely — egyelőre ugyan csak szűkebb szakmai körökben — főként a Közlekedéstudományi Szemle hasábjain folyik arról, hogy milyen is legyen az egyik új magyar autóbusz” – írta az Autó-Motor 1954 március 15.-i száma, majd az alábbiak szerint folytatta: Borítóképen: Ikarus 55 prototípus – 1953 Ez a vita egyébként
Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

Magyar olaj: a “diszkrét közeledés” és az angol kormány

Még talán meg se száradt egy bizonyos, erős eufemizmussal békeszerződésnek nevezett dokumentumon a tinta, máris megindultak a gyarmatosító jellegű lépések a győztes hatalmak részéről… Borítóképen: A Hungarian Oil Syndicate Ltd. által mélyített Budafapuszta I-es fúrás 1921-ben. „A nemzetgyűlés mér december végén (1920-ról van szó! a szerk.) jóváhagyta azt az egyezményt,
Magyarság Tájak/korok Történelem Világ

A Duna egykor leggyorsabb hajója: a Sopron őrnaszád

„A királyi ház tagjai, a kormány tagjai, valamint az egyházi és polgári méltóságok 18 fényesen kivilágított hajón helyezkedtek el, melyet három őrnaszád vezetett, közülük elől a Duna leggyorsabb hajója, a Sopron őrnaszád” – így számolt be a Soproni Hírlap augusztus 20.-i számában az eucharisztikus dunai körmenet budapesti eseményeiről. Borítóképen: Újlaki rakpart,
Magyarság Tájak/korok Történelem Történelem Videók

Ilyen is volt: az Omega 1968-ban

A Lobogó című újság 1968 február 28.-án egy kis összeállítást közölt arról, hogy milyen programokkal várta a résztvevőket a hajdúsági farsang nevű rendezvény. A beszámolóban leltünk rá egy érdekes megállapításra, miszerint; „Hazánkban először rendeztek zenei versenyt beat együttesek között.” Borítóképen: Hazánkban először rendeztek zenei versenyt beat együttesek között. Az
Épített örökség Magyarság Nagyjaink Tájak/korok Történelem Történelem Videók Világ

A magyar olaj történelemkönyvének első lapjai

Sokan vannak – még hitelesnek tűnő források is -, akik azt állítják, hogy a magyarországi kőolaj kitermelés elindítását amerikai vállalatoknak köszönhetjük. Ez azonban csak részben igaz, méghozzá annyiban, hogy angol-amerikai vállalat rendelkezett olyan tőkével, illetve berendezésekkel, amelyek a kutatófúrásokat lehetővé tették. Borítóképen: A nagykanizsai MAORT-telep
Magyarság Nagyjaink Történelem Világ

A sztárgyár alapjait rakta le: Goldmark Péter Károly

Immár 76 éve, hogy 1948-ban bemutatták az első mikrobarázdás hanglemezt, amit Goldmark Péter Károly és fejlesztőcsapata hozott létre. Ezzel a fejlesztéssel megnyílt az út az úgynevezett LP (long play) formátum kialakítására, ami azt jelentette, hogy egész albumokat lehetett megjelentetni. Miért volt ennek olyan óriási jelentősége, hogy gazdaggá tudta tenni a zenészeket és
Foci Magyarság Nagyjaink Semleges Térfél Sport Történelem Történelem Videók Világ

1938-ban se idő se pénz nem volt, mégis ezüst lett a vége

„A magyar válogatott futballcsapat —kezdte nagyjelentőségű nyilatkozatát Usetty Béla dr. — jelenlegi formájában Közép-Európa legjobbjai közé tartozik, az pedig köztudomású, hogy a labdarúgósport színvonala ma Középeurópában a legmagasabb. Minden okunk meg lenne tehát arra, hogy válogatott csapatunkkal részt vegyünk 1938-ban a Párisban rendezendő világbajnoki küzdelemben” –
Magyarság Nagyjaink Történelem Történelem Videók

Vuk, Szaffi, Tóbiás, és még sokan mások – Dargay Attilára emlékezünk

Dargay Attila (Mezőnyék, 1927. június 20. – Budapest, 2009. október 20.) Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező és képregényrajzoló, érdemes és kiváló művész. Borítóképen: Dargay Attila és művei A Képzőművészeti Főiskolára 1945-től 1948-ig járt, amikor „osztályidegenként” politikai okokból kirúgták. 1951-ben a Nemzeti Színház díszletfestője, 1951–1954 között a