Néhány élelmiszer történész úgy gondolja, hogy a köménymag lehet az egyik első fűszer, amelyet valaha használtak az európai régióban, mivel a köménymagot a svájci ősi tólakások régészeti ásatásaiban is megtalálták. Márpedig ez a kultúra Kr. e. 6000-ig létezett… Borítóképn: A kömény Erre akár
Történelem
Aki ma 40 éves, vagy idősebb, biztosan fel tudja idézni magában azt a jellegzetes hangot, ahogy elindul ez a ma már „alsóhangon is” lassan 40 éves gépcsoda! Igen, hiszen számunkra, akik sokat utaztunk ilyennel főleg gyerekként, és sokat láttuk pályaudvarokon – hol személyvonatot, hol tehert húzva – bizony valóságos csoda volt abban a korban! És […]
A bárányles népszokás a Zengőalján, Hosszúhetényben, a zarándoklat egy nagyon ritka fajtája, hiszen csak férfiak vehetnek benne részt. Borítóképen: Tűz Húsvét vasárnap hajnalán, még sötétben a hosszúhetényi férfiak felmennek a Zengő hegy oldalában álló kereszthez. Még virradat előtt oda kell érniük: ott tüzet gyújtanak, énekelnek, beszélgetnek és együtt várják a
„Testalkatára nézve ocsmány volt, de ravasz és tanulékony; borzas, szőrös, kancsal, púpos, sánta és hebegő” – írja Kálmánról a Képes krónika. Bár a Képes krónika csak később, 1360 körül készült, de történészek egybehangzó véleménye szerint az idézett leírás II. (Vak) Béla (1131-1141) uralkodása idejéből származik, akit Kálmán vakíttatott meg apjával, Álmossal együtt,
Koszorús Ferenc (Debrecen, 1899. február 3. – Arlington, Virginia, 1974. március 8.) magyar katona. Legismertebb haditette az ún. „csendőrpuccs” megakadályozása 1944. július 6-án, mely lehetővé tette a budapesti zsidóság deportálásának leállítását. 1991. március 15-én Göncz Árpád köztársasági elnök posztumusz vezérezredessé léptette elő.
Tudjuk, ma már ilyen nincs 😉. Ha meg mégis, akkor nem mindegy, hogy ki kémkedik, és ki után, ki és mit tud meg! És ez még akkor se mindegy, ha ma már nincs ilyen… Amikor volt, hogy volt? Erre idézünk egy cikket 1937-ből, a Pesti Naplóból, Fenyő József szerzőtől. Borítóképen: Arkwright szövőgépe Az ipari kémkedés […]
A ma élő agárfajták közös őse az egyiptomi agár, melynek létezéséről már az i. e. 3. évezredből vannak bizonyítékok. A magyarok valószínűleg már a honfoglalás előtt is ismertek és használtak a vadászaton agárhoz hasonló kutyákat, amelyek a látásukra és a gyorsaságukra támaszkodtak az állatok üldözésekor. Eredetét az ásatások során felszínre került koponyacsontok is
A középkorban a vinitor (azaz vincellér) már előfordul oklevelekben, legkorábban 1466-ben a Müncheni kódexben. Ennélfogva az az általános vélekedés, hogy a magyar vincellér szó a német Weinzierl (szőlőműves) magyar változata. Ezt a kérdést majd megtárgyalják a nyelvészek, mi sokkal inkább azzal foglalkozunk, hogy ki volt, és mit is csinált a vincellér! Borítóképen: A korai
Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc egyik legtragikusabb napja volt február 2-a, Gyertyaszentelő Boldogasszony napja a zentai magyarság történelmében. Közel 3000 helybéli polgárt végeztek ki ezekben a napokban, így Véres Gyertyaszentelőként épült be a Tisza-parti város emlékezetébe. Mi most Magyar Gyula szavait idézzük a Pesti Hírlap 1894 február 2.-án
A Századunk című politikai folyóirat 1842. januári 6.-án megjelent 2. száma egy érdekes cikkel jelentkezett, melyben a földbirtok és az arisztokrácia kérdéskörében fejti ki véleményét. Számunkra mindenképpen érdekes tény, hogy már a ’48-as események előtt igen komoly vita volt azzal kapcsolatban, mit jelent a haladás, és ki hogyan képzeli azt el. A következőkben a cikk